Ukrajna zsarolási lehetőségnek tartja a Barátság kőolajvezetéket

Nem előzmény nélküli, amiről a Ripost ír, miszerint augusztusban Ukrajna miatt leállt a kőolajszállítás Magyarország felé.

 A Mandiner azt írja, hogy Olena Zerkal ukrán energiaügyi miniszter tanácsadóját, korábbi külügyminiszter-helyettest idézte az Ukrinform, aki egy májusi ülésen úgy fogalmazott: Magyarországnak egyre „nő az étvágya” az uniós pénzek iránt, ezen felül pedig bármit követelhetnek az Európai Uniótól, utalva az orosz olaj embargóját érintő magyar vétóra.

Zerkal ugyanakkor úgy fogalmazott:

A vezeték első magyarországi szakasza, a Szlovákiából érkező 148 kilométer hosszú és 400 milliméter átmérőjű Barátság I. 1962-re készült el. Párját, az Ukrajnából érkező 600 milliméteres átmérőjű Barátság II-t 1972-re készítették el.

– húzta alá Zerkal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet – közölte a Kreml sajtószolgálata.

„Megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzet különböző vetületeit. Vlagyimir Putyin különösen arra hívta fel a figyelmet: óriási katasztrófa veszélyével fenyeget az, hogy ukrán katonák módszeresen lövik a zaporizzsjai atomerőmű területét, mert ez nagy területek sugárszennyezéséhez vezethet” – írta a Kreml a két vezető telefonbeszélgetéséről beszámolva.

A zaporizzsjai atomerőmű egy április 27-i felvételen, amely Nikopolból készült

Fotó: AFP/Ed Jones

Putyin és Macron egyetértett abban, hogy mielőbb meg kell szervezni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett. „Orosz részről megerősítették, hogy minden szükséges támogatást megadnak az ügynökség szakértőinek” – tette hozzá az elnöki hivatal.

Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb nukleáris létesítményének lövetésével, amelynek hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik.

Putyin felhívta francia hivatali partnerének figyelmét arra is, hogy Oroszország meghívta az ENSZ Titkárságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a szakértőit Olenivka városába, ahol július 29-én egy rakétacsapásban sok ukrán hadifogoly életét vesztette a helyi vizsgálati fogházban. Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő korábban azt állította, hogy a támadást az ukrán erők hajtották végre az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétasorozatvető rendszerrel.

Az Élysée Palota kezdeményezte telefonbeszélgetés során Putyin ezen felül nehezményezte, hogy továbbra is akadályokba ütközik az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport.

Moszkva nem szeretné, ha Washington a konfliktus részesévé válna

Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

„Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket” – mondta Rjabkov.

Az orosz diplomata szerint ezt az álláspontot amerikai részről vitatják, „de a tények önmagukért beszélnek”. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni.

Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev „önvédelemhez való jogának” támogatása.

A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis „orosz területen” lévő – célpontok megtámadására.

Rjabkov szerint az ukrán vezetés „elvesztette realitásérzékét”, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy „második Csernobilt” előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le.

Igor Konasenkov korábban azt állította, hogy Ukrajna, az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani.

Rjabkov szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.

A zaporizzsjai atomerőmű a Maxar Technologies felvételén

Fotó: AFP/Maxar Technologies

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.

A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia résztvevőihez intézett keddi beszédében.

Putyin az Egyesült Államokat, a NATO-t, a „kollektív Nyugatot” és a nyugati globalista elitet provokációk szervezésével és az európai biztonság összeomlasztásával vádolta meg.

Álláspontja szerint a NATO keleti szárnyán a támadó erők csapásmérő képességének növelésével, a katonai infrastruktúra fejlesztésével és a rakétavédelem telepítésével nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg, gyengíti a biztonságot. Kifogásolta, hogy a NATO nem vett tudomást a kölcsönös biztonság szavatolására vonatkozó tavaly decemberi orosz javaslatokról.

Az orosz elnök szerint a nyugati országok katonai konfliktusok kirobbantásával akarják fenntartani hegemóniájukat. Az állította, hogy Oroszország az Egyesült Nemzetek Alapokmányával teljes összhangban indított „különleges hadműveletet” Ukrajnában.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és „vazallusait”, hogy durván beleavatkoznak szuverén államok belügyeibe, provokációkat, puccsokat és polgárháborúkat szerveznek. „Fenyegetéssel, zsarolással és nyomásgyakorlással próbálják a független államokat arra kényszeríteni, hogy engedelmeskedjenek akaratuknak” – mondta.

A 2014-es ukrajnai hatalomváltást Putyin szintén a Nyugat rovására írta, mondván, hogy ennek célja egy ellen-Oroszország megteremtése volt.

Megítélése szerint a fegyverszállítás célja az ukrajnai konfliktus elnyújtása, és a Nyugat ugyanígy jár el a potenciális konfliktusok felszításával Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Putyin arról is szólt, hogy szerinte a nyugati államok NATO-szerű rendszert akarnak létrehozni az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatását alaposan kitervelt provokációnak minősítette.