Mi történt? Már Brüsszel is Orbán Viktor javaslatait támogatja

Négy és fél hónappal azután, hogy Orbán Viktor április 6-án ismertette a gáz, az áram és az üzemanyagok árának csökkentéséről szóló javaslatait, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sürgősségi beavatkozást kér a villamosenergia-piacon.
Az Európát ostromló, súlyosbodó energiaválság feltárta az árampiac "korlátait", és "sürgősségi beavatkozást" igényel a megugró árak leszorítása érdekében - mondta Ursula von der Leyen hétfőn a szlovéniai Bledben tartott stratégiai fórumon. 

Ezért a Bizottság sürgősségi beavatkozáson és a villamosenergia-piac strukturális reformján dolgozik. Új villamosenergia-piaci modellre van szükségünk –közölte von der Leyen.

Mi a helyzet most?

Ebben a rendszerben minden villamosenergia-termelő – a fosszilis tüzelőanyagoktól a szél-, az atom- és a napenergiáig – a termelési költségeinek megfelelően kínálja az áramot. A vásárlói licit a legolcsóbb forrásokból indul, és a legdrágábbakkal, általában gázzal fejeződik be. Így a villamos energia végső árát gyakran a gáz ára határozza meg. Ha drágul a gáz, akkor elkerülhetetlenül drágulnak a villanyszámlák, még akkor is, ha olcsóbb források is hozzájárulnak a teljes energiaellátáshoz.
A rendszert kezdetben az átláthatóság növelése és a zöld forrásokra való átállás előmozdítása miatt dicsérték, de az energiaálsággal, az ukrajnai háborúval a helyzet alapvetően megváltozott.

Orbán Viktor javaslata

A miniszterelnök április 6-án úgy fogalmazott: a magas energiaárak ügyében azonnal brüsszeli intézkedésekre van szükség. „Azt javasoltam korábban csendesebben, most majd egyre hangosabban, hogy amíg a háború tart, addig minden adminisztratív előírást, ami az árak emelkedését eredményezi, fel kell függeszteni. Mindegy, hogy milyen okból vezettük be ezeket az adminisztratív előírásokat, például adókat, amíg a háború tart, és a háború miatt eleve magasan vannak az energiaárak, addig föl kell függeszteni minden korábbi döntést." 

"Ez legalább három dolgot jelent: 
Föl kell függeszteni az ETS-rendszert, ami egy speciális, bonyolult megadóztatása a fosszilis energiáknak. 
Fel kell függeszteni azt a szabályozást, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával, hogy kötelező bioüzemanyagot bekeverni az üzemanyagba, ami növeli az üzemanyag árát. 
Ha ezt három dolgot megtesszük, és fölfüggesztjük, akkor máris sikerül csökkenteni európai uniós szinten is az energia árát.” 

Minden mindennel összefügg

Mivel a visszaeső földgázszállítások miatt Németország és Lengyelország is növeli a széntüzelési erőművekkel történő áramtermelést, ehhez pedig az ETS-rendszerben a vállalatoknak szén-dioxid-kvótákat kell vásárolni, ami akár 25 százalékkal is növelheti az áram árát.
Múlt pénteken a kontinens vezető kereskedelmi központja, a Title Transfer Facility (TTF) jövőbeli gázára elérte a 339 eurót megawattóránként, ami csillagászati összeg az egy évvel ezelőtti 27 eurós határhoz képest. 

Márpedig, ha a gázárhoz kötik az áram árát, az a cégek csődjét, a lakosság elszegényedését okozza.
A bioetanol és a bioodízel bekeverése az üzemanyagokba növeli az előállításukhoz szükséges termények árát, mintha nem lenne elég, hogy a háború miatt jelentősen drágultak a gabonaárak.

Mi várható Brüsszeltől a közeljövőben?

Arra egyelőre nincs esély, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, Oroszország pedig kevesebb energiahordozó értékesítéséből a korábbinál nagyobb bevételre tesz szert. A megugró energiaárak, a csúcsokat döntő infláció recesszióba taszítja Európa meghatározó gazdaságait, vagyis az európai gazdaság „tüdőn lőtte” magát. 

Most Brüsszel a probléma egy részét próbálja orvosolni, az árampiac újraszabályozásával. Az EU Tanácsának cseh elnöksége szeptember 9-ére összehívta az energiaügyi miniszterek rendkívüli ülését. Az EU-országok véleménye megváltozott. Orbán javaslatait korábban  csak az országok kisebbsége támogatta, most Olaf Sholz német kancellár Prágában azt mondta: „Strukturális változtatásokat kell végrehajtanunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az árak ismét gyorsan süllyedjenek.” 

Változott a helyzet, változott az álláspont

A Reuters értékelése szerint az EU 27 országa az elmúlt hónapokban nem értett egyet abban, hogy szükséges-e beavatkozni az energiapiacokon.
Ám mivel a gázárak közel 12-szeresére emelkednek az egy évvel ezelőtti szinthez képest, és az áramárak naponta új rekordmagasságra nőnek, még a legszkeptikusabb államok is változtattak álláspontjukon.
Németország hajlandó fontolóra venni a gáz európai árplafonjának bevezetését – jelentette kedden több olasz lap a német gazdasági miniszter által más európai energiaminisztereknek küldött SMS-ére hivatkozva.
Az EU-diplomaták azt mondták, hogy Brüsszelből várják a részleteket, mielőtt energiaügyi minisztereik a szeptember 9-i rendkívüli tárgyalásokon megfontolják az EU-javaslatokat. A kulcskérdések között szerepel, hogy a beavatkozásokat rövid távra korlátozzák-e. A jelenlegi rendszerben az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-árat a teljes kereslet kielégítéséhez szükséges utolsó erőmű határozza meg. A gázüzemek gyakran határozzák meg ezt az árat, ami az országok, köztük Spanyolország szerint igazságtalan, mivel ez azt jelenti, hogy az olcsó megújuló energiát ugyanazon az áron értékesítik, mint a drágább fosszilis tüzelőanyag-alapú energiát.
Dánia, Észtország, Finnország és Lettország, Németország, Ausztria, Hollandia, Írország és Luxemburg tavaly októberben nyilvánosan ellenezte az energiapiaci beavatkozást, és kijelentették, hogy a rövid távú áremelkedésekre a legjobb válasz az lenne, ha nemzeti támogatást nyújtanának a kiszolgáltatott fogyasztóknak. és a vállalkozások. Ám a hónapokig tartó dráguló árak miatt az ilyen nemzeti intézkedéseknek hatalmasak a költségei.  A Bruegel agytröszt szerint az uniós országok az elmúlt évben 280 milliárd eurót (281,15 milliárd dollárt) költöttek arra, hogy megvédjék a fogyasztókat az energiaköltségektől - írja a Reuters.