26 ezer tonna kukorica elindult Ukrajnából

Elhagyta Odessza kikötőjét az első gabonaszállító hajó hétfő reggel – jelentette be a török védelmi minisztérium.

A 26 ezer tonna kukoricával megrakott Razoni nevű hajót augusztus másodikán Isztambulba várják ellenőrzésre, majd folytatja útját a libanoni Tripoli felé. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy gabonaszállító indult útnak az odesszai kikötőből. A Razonit további hajók követik majd.

Oroszország és Ukrajna július végén Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. A fekete-tengeri ukrán kikötők orosz blokádja miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt, tovább rontva az amúgy is szűkülő globális ellátást, és a nyugati szankciókkal együtt szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon.

Rétvári Bence pénteken Eperjeske átrakó helyen tartott sajtótájékoztatón.

Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy az Ukrajnában rekedt gabona, elsősorban a búza, a kukorica, illetve a napraforgó eljusson a világ különböző részére

– mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Hangsúlyozta, igyekeznek jogilag és fizikailag is gördülékennyé tenni a folyamatot.

Kiemelte, a vámeljárást egyszerűsítették és meggyorsították. Példaként említette, hogy az Ukrajnából érkező gabona szállításánál elegendő egy nyilatkozattal igazolni az áru származási helyét. A növényegészségügyi eljárást is egyszerűbbé tették, hogy gyorsabb legyen az átrakodás. A gabonaszállító szerelvényeket rendkívül felgyorsított eljárási rendben fogadják, a különböző eljárások nem vesznek igénybe 1-1,5 óránál többet.
Rétvári Bence elmondta, az átrakó helyeken folyamatos munkarendben dolgoznak. A MÁV nyolc vágányt megerősített és állított újra szolgálatba. Az elmúlt négy hónapban öt és félszeresére növekedett az átrakó kapacitás a Záhony Portnál és a környező átrakodó állomásokon. A meglévő átrakodó eszközök mellé mobil átrakodókat is szolgálatba állítottak. Az állami mellett magán átrakodó kapacitások is működnek.

Az államtitkár kifejtette, Magyarország ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy az Ukrajnában rekedt gabona minél nagyobb mennyiségben jusson el szárazföldön Európába, a kikötőkbe, a célállomásokra. Magyarország mindent megtesz azért, hogy az ukrán szállítmányok a világ minden részére eljussanak, ezzel enyhítsék azt az élelmiszerválságot a világban, amelyet az ukrán-orosz háború okoz. Ezzel is segítenek abban, hogy az Ukrajnában idén megtermelt gabona a raktárakba kerülhessen.
Hudák Zsolt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese sajtótájékoztatón kiemelte, a rendőrség odafigyel a schengeni előírások betartására, a megnövekedett forgalom mellett is rendelkezésre áll a létszám az okmányok ellenőrzésére.

Oroszország és Ukrajna megállapodott Törökország és az ENSZ közvetítésével a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. A megállapodás aláírását az ENSZ-főtitkára jelentette be pénteken Isztambulban. „Ma jelzőfényt látunk a Fekete-tengeren, a remény, a lehetőség és a megkönnyebbülés fényét, amelyre a világnak most jobban szüksége van, mint bármikor korábban” - mondta António Guterres.

António Guterres szerint a megállapodás lehetővé teszi jelentős mennyiségű élelmiszer exportját Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőkből. A főtitkár felszólította Oroszországot és Ukrajnát a megállapodás maradéktalan betartására.

A globális gabonaellátási nehézségek fenyegetése miatt régóta várt egyezményeket az isztambuli Dolmabahce-palotában írták alá. Oroszország és Ukrajna, a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó két ország külön írt alá megállapodást több millió tonna gabona Ukrajnából történő exportjáról. Az aláírási ceremónián jelent volt Guterres mellett Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

Mihajlo Podoljak ukrán elnök tanácsadó a ceremónia előtt a Twitteren közölte: Ukrajna semmilyen dokumentumot nem ír alá közvetlenül Oroszországgal. Ukrajna csak Törökországgal és az ENSZ-szel ír alá megállapodást. Oroszország ugyanilyen megállapodást ír alá Ankarával és a világszervezettel.

Podoljak határozottan kizárta orosz hajók közreműködését és Moszkva képviselőinek a jelenlétét az ukrán kikötőkben. „Provokáció esetén azonnal katonai választ adunk” - írta a tanácsadó. Szükség esetén minden ellenőrzést „közös csoportok” végeznek el a török vizeken.

„Ma jelzőfényt látunk a Fekete-tengeren, a remény, a lehetőség és a megkönnyebbülés fényét, amelyre a világnak most jobban szüksége van, mint bármikor korábban” - mondta António Guterres.

A fekete-tengeri ukrán kikötők orosz blokádja miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt, tovább rontva az amúgy is szűkülő globális ellátást, és az nyugati szankciókkal együtt szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon. A mostani egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhat az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatja a gabona- és műtrágyaszállításokat.

Magas rangú ENSZ-tisztségviselők pénteken közölték, hogy a megállapodás teljességében néhány hét múlva lesz működőképes. A megállapodás 120 napig lesz érvényben, de meghosszabbítható.

„Az a tény, hogy két egymással háborúban álló fél - mégpedig nem akármilyen háborúban - képes volt ilyen megállapodást kötni, példa nélküli” - mondta a Reuters hírügynökségnek egy ENSZ-tisztviselő.

Az orosz aggodalmak kivédésére, amely szerint a visszatérő hajók fegyvert csempészhetnek Ukrajnába, valamennyi fél képviselői átvizsgálják és az Isztambulban működő Közös Koordinációs Központ felügyeli a hajókat, amelyek a Fekete-tengerről a Boszporuszi-szoroson haladnak át a világpiacok felé.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte: „Oroszország kötelezettségeket vállalt, amelyeket ez a dokumentum világosan megfogalmaz. Nem fogjuk az előnyünkre fordítani, hogy ezeket a kikötőket megtisztítják és megnyitják. Erre kötelezettséget vállaltunk.”

Rekordmennyiségű és jó termésre számítanak Oroszországban a búzát és a gabonát illetően, amihez hozzájárul a szerencsés időjárás. Mindeközben Európa súlyos aszállyal küzd, aminek komoly következményei lesznek a termésátlagokat tekintve.

Oroszország várhatóan minden idők legnagyobb gabonatermését aratja le az idén – mondta el az Interfax hírügynökségnek az orosz Agrárpiaci Kutatóintézet (IKAR) vezérigazgatója, Dimitrij Rylko. Az IKAR előrejelzése szerint a búzatermés 90,5 millió tonna, a bruttó gabonatermés becslése pedig 138,5 millió tonna. Rylko szerint az idei mezőgazdasági évben Oroszország exportpotenciálja is nőni fog – a búza esetében 42 millió tonnáról 44 millió tonnára, a teljes gabonatermés esetében pedig 52 millió tonnáról 56,1 millió tonnára.

Az orosz gabonaszövetség elnöke ugyanakkor megfontoltabb jóslatokba bocsátkozott, Arkagyij Zlocsevszkij szerint nem várható rekordtermés az országban, de összességében igen jó lesz a termés. Úgy látja, idén 120 millió tonna gabonát lehet betakarítani, ebből 80 millió tonna búzát. Hozzátette, Oroszországnak szerencséje van az időjárással.

Európa mezőgazdasága ezzel szemben évtizedek óta nem látott aszállyal küzd, amelynek súlyos következményei lesznek a termésátlagokra, ez pedig tovább súlyosbíthatja az élelmiszerválságot, valamint az általános gazdasági válságot Európában.