Elképesztő magasságokban a gáz ára Nyugat-Európában

A legolvasottabb német napilap, a Bild utánanézett annak, hogy tavaly júliusban átlagosan mennyit kellett fizetni egy kilowattóra (kWh) gázért. A statisztikák szerint 2021 júliusában 36 (!) euróba került egy kWh gáz. Ez az összeg mára meghatszorzódott, szerda délelőtt ugyanis már a 224 eurót is elérte az ár. A növekedés legfőbb oka természetesen az orosz-ukrán háború, és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet. 

Amint azt a Ripost megírta, szerda reggel az Északi Áramlat 1 vezetéken lefelezték a küldött gáz mennyiségét, így a németekhez a korábbi mennyiség 20 százaléka jut csak el. Ez az európai piacon ismét bizonytalanságot szült, és az árak kilőttek. 

A német Bild számításai szerint  jelenleg 3500 eurót (kb. 1,4 millió forint)  fizethet egy átlagos fogyasztású német család évente a gázért. A júniusi árak szerint 2752 euró (kb. 1,1 millió forint) szerepelt a csekken, míg tavaly júliusban még alig haladta meg a félmilliót az éves számla összege. Szakértők szerint a drágulásnak pedig még közel sincs vége. A mostani 224 kWh eurós ár majd csak a későbbi számlákon fog jelentkezni. Az iménti számítás 155 kWh óra körüli árral volt számolva. Fontos megjegyezni, hogy a gáz ára erőteljesen ingadozik napról napra. 

A magyar családokat védi a rezsicsökkentés Bonyolult idők jönnek, de egy biztos: Magyarországon a rezsicsökkentés marad! -írta közösségi oldalán Orbán Viktor.  A rezsicsökkentést 2014-ben vezette be a kormány. A program nagyban hozzájárul a magyarok jólétéhez és az ország fejlődéséhez. A szomszédban zajló háború és az elszabaduló energiaárak miatt májusban létrejött a rezsivédelmi alap, majd július közepén energia-vészhelyzetet hirdetett a kormány. A vészhelyzet kihirdetése során a kormány egy hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a rezsicsökkentés a magyar lakosság számára. Míg Európában hatalmas káosz van és a lakosságnak egyre nagyobb terhet jelent a rezsi fizetése, addig a magyar családokat továbbra is megvédi a rezsicsökkentés. A kormány számításai szerint a jövőben a háztartások 2/3-a továbbra is a megszabott átlag alatt fogyaszt majd, így a nagy többségnek egyáltalán nem fog drágulni a rezsiszámlája.

Az Európai Unió legalább 15 százalékkal csökkentené a gázfogyasztást, Németországnak pedig valószínűleg még ennél is többet kell spórolnia, mivel az orosz–ukrán háborúra válaszul adott-hozott szankciós politika jegyében a régió próbálja elhagyni az orosz gázt.

A németországi szolgáltatók a drágulást azonnal áthárítják a fogyasztókra, a földgáz több mint a kétszeresére drágult tavaly év vége óta, kilowattóránként 0,13 euróra. Egyes beszállítók még ennél is magasabb árakkal számolnak, a Vattenfall energiaóriás például kilowattóránként 0,25 eurót számít fel új ügyfeleinek Berlinben.

Októbertől pedig még tovább emelkednek a költségek, a gázfogyasztóknak kilowattóránként 0,05 eurós „szolidaritási illetéket” kell fizetniük – szúrta ki a Vg.hu. Hozzátették, Németországban egy átlagos négyfős háztartás egy 100 négyzetméteres lakásban évente körülbelül 18 ezer kilowattórát használ.

Tavaly ezért 1080 eurót (436 169 forintot) kellett fizetni, a jelenlegi árakon viszont már ugyanez 3240 euróba (átszámítva 1 308 508 forintba) kerül, ami egy átlagos havi jövedelemnek felel meg.

Sokakban már tudatosult, hogy nehéz időszak elé néznek, az elektromos fűtőtesteket már elkapkodták, felvásárolták az összes tűzifát, emellett hiány van például az árammal működő hőszivattyúkból, a szakemberek naptára pedig teljesen betelt.

A magánháztartások Németország teljes gázfogyasztásának közel harmadát adják, így a Deutsche Welle hírportál szerint nehéz lesz korlátozó intézkedéseket előírni, mivel a lakosokat törvény védi.

Ezért Robert Habeck gazdasági miniszter így csak javasolni tudta, hogy rövidebb ideig fürödjenek, hidegebb vízzel, ne fűtsék annyira a lakásokat, valamint esetlegesen az otthoni medencék vizét se melegítsék fel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy kötelező jelleggel mindezt nem tudja előírni.

A német hírportál birtokába került levélben egy 41 közgazdászból álló tudományos tanácsadó testület figyelmeztette Habecket, hogy tanácsai nem sok eredményt hozhatnak. A testület azt javasolta, hogy a gázpiacot úgy szabályozzák, hogy a fogyasztók az előző évi fogyasztásuk bizonyos százalékát hatósági áron kapják meg, az ezen felüli fogyasztásért pedig lényegesen magasabb árat fizessenek, ami miatt már elgondolkodnak a takarékoskodáson.

A gázhiány elsősorban Németországot sújtja

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője lapunk megkeresésére azt mondta, alapvetően jó ötlet a németországi hatósági árazás, de több kérdést is felvet. Előzményként tudni kell – ismertette-- , hogy Németországban az energia drasztikus drálulása zajlott és októbertől tovább emelkedik a földgáz ára egy új illetékkel, amivel szintén a lakossági fogyasztás drágul. Az illeték a szolgáltatókat kompenzálja. A német modell ugyanakkor a magyartól pontosan ellentétes módon működik. Idehaza a lakosság terheit igyekeznek csökkenteni rögzített hatósági árakkal, míg az ipari szereplőkkel fizettetik meg a teljeset, magasabbat. Ott viszont a lakossági árak magasabbak, amivel az ipar versenyképességét igyekeznek biztosítani.

Hortay Olivér szerint az előbbiek tükrében az is kérdés, mely csoportokat védenék a (részbeni) hatósági árazással, és a fogyasztás mekkora hányadára vonatkozna a rögzített tarifa.

Felhívta a figyelmet még arra is, jelenleg Németországot sújtja leginkább a gázválság az Északi Áramlaton történt kapacitáscsökkenés miatt, és tulajdonképpen az a kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő földgáz gazdasági partnerünknél. Ezen felül a piac az energiahgordozó további drágulását árazta be.

Ami az elszabadult árakat illeti, a szakértő kérdésünkre elmondta, több mint húsz tagállam mérsékelte azokat, különböző módszerekkel. Egyik ilyen az egyszeri kompenzáció. A másik az időbeni csúsztatás, azaz a lakossági árak késleltetve (vagy kisebb arányban) emelkednek, vagy pedig árplafont alkalmaznak, amely fölé nem drágulhat az energia. A magyarhoz hasonló hatósági árazást hét-nyolc tagállam alkalmaz, ugyanakkor ilyen mértékű és kiterjedésű rezsitámogatás csak Magyarországon van az unión belül – húzta alá Hortay Olivér.

Nincs vége a földgáz drágulásának

Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása. Ennek következtében az európai következő havi termékárak közel 50€/MWh-val nőttek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi gázpiaci riportjából.

A piacok beárazták az esetleges további orosz forráscsökkenés lehetőségét. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júniusban a szén euróban mért ára 4,06 százalékkal, a szén-dioxid-kvóta ára 6,95 százalékkal növekedett, ami az európai szénerőművek várható felfutását jelzi.

A magyar kormány számára továbbra is a legfontosabb a rezsicsökkentés megőrzése – szögezte le a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Németh Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy az elhúzódó háborús válsághelyzet, az elszabadult infláció, a megszakadó ellátási láncok és az Európát sújtó „brutális” energiaválság közepette kell megőriznie a magyar kormánynak a rezsicsökkentést.

Az áram- és a gázfogyasztás tekintetében viszont tenniük kellett egy lépést, de itt is – mint kiemelte – fennmarad a rezsicsökkentett ár. A villanyért 2523 kilowattóra éves fogyasztásig 1 kilowatt/óra áramot 36 forintért kapnak a magyar emberek. E fölött 70 forint 10 fillér az áramfogyasztás ára – ismertette az árakat a kormánybiztos, megjegyezve: ha a baloldal által javasolt piaci mechanizmus lenne érvényes, akkor 268 forint felett lenne az áram ára.

A kormánybiztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a csökkentett árat azért tudják biztosítani, mert működik a paksi atomerőmű, amely nagyon olcsón és biztonságosan biztosítja a villamos energiát a magyar lakosság számára. Ha pedig már Paks–2 is meglenne, még kedvezőbb áron lehetne biztosítani az áramot a magyar emberek számára – emelte ki.

A gázfogyasztás tekintetében viszont – mint Németh Szilárd elmondta – nem tudtak ekkora kedvezményt tartani, de itt is megőrizték a rezsicsökkentést. Itt az átlagfogyasztásig 102 forint a köbméterenkénti ár. Az átlagfogyasztás felett 747 forint a gáz köbméterenkénti ára, miközben a valós, piaci ár 1020 forint lenne köbméterenként.

Németh Szilárd azt mondta: a magyar gáztározók feltöltöttsége meghaladja az európai átlagot, és a magyar kormány – köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is – azon dolgozik, hogy a magyar lakosság energiaellátása biztosított legyen.

A nehéz helyzet ellenére a magyar magánszemélyek továbbra is a piaci ár alatt, 480 forintért juthatnak üzemanyaghoz, és a kormány a rezsicsökkentést is meg tudta őrizni az átlagfogyasztás mértékéig – hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hollik István kifejtette, hogy az orosz–ukrán háborúra Európa kemény szankciós rendszerrel reagált, de mára világossá vált, hogy a szankciós fegyver fordítva sült el. Nem annak ártott, akit szankcionálni akartak, tehát Oroszországnak, hanem annak, aki szankcionálni akart, vagyis Európának – emelte ki.

Európa rendkívül nehéz helyzetben van, és egyértelműen látszik, hogy nem igazak azok a brüsszeli ígéretek, amelyek szerint a szankció nem fogja érinteni az európai lakosokat, illetve az Európában működő vállalkozásokat – mondta. Komolyan érinti, és most már az emberek mindennapjait is érinti – szögezte le.

A Fidesz kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: a magyar kormány célja a háborús infláció mértékének csökkentése, ezért vezették be az ársapkákat.

A baloldal az élelmiszerár- és a benzinárstopot a mai napig támadja, ha ők kormányoznának, ezek a segítségek nem állnának a magyar családok rendelkezésére, ahogy a rezsicsökkentés sem – fogalmazott.

Hollik István jelezte: az üzemanyag-helyzetet nehezítette, hogy a magyar üzemanyag-fogyasztást teljes mértékben biztosító százhalombattai finomítót a Molnak karbantartás miatt le kell állítania, ezt már nem lehetett tovább halogatni. A kommunikációs igazgató kiemelte, a nehéz európai helyzet ellenére Magyarországon a gáz- és az áramellátás biztosított.

A hazai gáztározók töltöttségével kapcsolatban elmondta: a töltöttséget nem a tárolók kapacitásához, hanem a lakosság és a gazdaság éves fogyasztásához kell mérni. Ehhez mérve a magyar gáztározók már közel 30 százalékos töltöttségi szinten vannak, ezzel szemben az európai átlag csak 18 százalék.

Hollik Istán kifejtette: az üzemanyagárstop október 1-jéig áll fenn, ezen a kormány nem változtatott.

„Ha szükséges, és a magyar gazdaság lehetővé teszi, akkor küzdeni kell azért, hogy ez az eszköz október 1-je után is rendelkezésre álljon” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy csak a benzinárstop egy átlagos, autóval rendelkező család esetében havi 21 ezer forint megtakarítást jelent, a rezsicsökkentés pedig csaknem 190 ezer forint havi megtakarítás egy átlagos fogyasztású családnál.

Ez azt jelenti, hogy egy család havi 200 ezer forintot takarít meg, ennyivel többet kellene fizetniük, ha a kormányzás felelőssége a baloldal kezében lenne – fejtette ki Hollik István.