Ennél is súlyosabb lehet a gázválság

Július 21-én ért véget az oroszok által bejelentett karbantartási munkálatok az Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Sokan attól tartottak, hogy ez után sem fognak a csővön keresztül gázt küldeni az oroszok, de végül a németek fellélegezhettek a korábban megígért 40 százalékos kapacitáson működött a vezeték. Moszkva azonban szerda reggelre lefelezte a küldött mennyiséget, és már csak 20 százalékon teljesít a gázvezeték. 

Az orosz állami vállalat, a Gazprom bejelentette, hogy 33 millió köbméterre csökkenti a mennyiséget, holott a teljes kapacitás elérhetné a 160 millió köbmétert is. A nagyvállalat a drasztikus csökkentést ismét karbantartási munkálatokkal indokolta.

A németek a hír ellenére derűlátóak, ugyanis egyes információk szerint szlovák vezetéken keresztül az oroszok 33 millió köbméter földgázt küldenek, ami lényegében pótolja az Északi Áramlat 1-en kimaradt mennyiséget. Berlinben úgy számolnak, hogyha a korábban megígért 40 százalékos kapacitáson működne az Északi Áramlat 1, akkor nagy valószínűséggel el tudnák kerülni a téli gázhiányt. Ehhez azonban persze az is kell, hogy a korábbi évektől eltérően idén legalább 15 százalékkal csökkentsék az országban a fölgáz felhasználását. 

Ha nem indul újra a gázszállítás az Északi Áramlat–1-en, elegendő szén sem lesz a kieső orosz földgáz pótlására.

Augusztus 10-én lép életbe az orosz szénszállításokra vonatkozó uniós embargó. Ha az elvégzett karbantartást követően nem indul újra a gázszállítás az Északi Áramlat–1 vezetéken, nem lesz elegendő szén az orosz földgáz kiváltására – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője. 

Bejegyzésében a szakértő rámutatott, amikor az unió elfogadta a szénszállításokra vonatkozó szankciót, még úgy tűnt, hogy az EU-n belüli kitermelésből és más (elsősorban ausztrál és afrikai) forrásokból az orosz import pótolható. Azóta azonban Oroszország korlátozta, majd egy tervezett karbantartás miatt teljesen leállította a Németországba irányuló gázszállításokat, és félő, hogy az ellátás a karbantartást követően sem áll majd vissza. Németország (és más tagállamok) a kieső mennyiség egy részét a szénfelhasználás fokozásával pótolnák, amire azonban már nem elegendőek a korábban tervezett alternatív beszerzési források – tette hozzá.

Közben a szénkínálat is szűkül – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér, megjegyezve, hogy a szén ára az európai piacon tonnánként százharminc dollárról négyszáz dollárra nőtt az elmúlt egy évben.

Ráadásul Oroszország, ahogyan más energiahordozó esetében is, a szénnek is talált felvevőpiacot. India hatszorosára, Kína pedig 55 százalékkal növelte az orosz beszerzéseit. Oroszország még soha nem exportált annyi szenet, mint az előző hónapban: az értékesített volumen negyedét Kína, 11 százalékát India, 8 százalékát Törökország vásárolta meg – mutatott rá a szakértő.

A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője elmondta, a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.

Mint kiderült, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.

Elmondása szerint június közepén megérkezett a válasz: Oroszország egy technikai hibára hivatkozva elzárta német gázszállításait, és ezt az állapotot egészen a két ország közötti vezeték karbantartásának végéig fenn kívánja tartani.

Moszkva lépése hidegzuhanyként érte Németországot. A legnagyobb lakásbérbeadó cég már félmillió háztartás energiaellátását korlátozta, korábban magabiztos politikusok pedig éppen arra próbálják rávenni a családokat és vállalatokat, hogy önként mondjanak le gázfogyasztásuk egy részéről – magyarázta a szakértő.

A fenyegető nyilatkozatok és az elhibázott szankciós politika eredménye, hogy ma már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e belőle egyáltalán elegendő – nyilatkozta Hortay Olivér közösségi oldalára feltöltött videójában.

Hortay Olivér kifejtette: a probléma egész Európát érinti. Tavaly az EU orosz gázimportjának több mint harmada a német vezetéken keresztül érkezett, és mivel a tagállamok energiapiacai szorosan összekapcsolódnak, a kieső mennyiség a közösség egészében hiányt okoz. A szállítás korlátozása és a teljes leállás lehetősége valamennyi országban új helyzetet teremtett – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy míg korábban az energiaválság okozta áremelkedés jelentette a fő kihívást, mostanra az ellátás került veszélybe, és az ár másodlagossá vált. Bár szerinte néhány politikus kötelező szolidaritást és központi gázelosztást sürget, a valóságban éppen az ellenkező folyamat zajlik.

Hangsúlyozta: az, hogy holnap mennyi gázhoz lehet majd hozzájutni, teljesen bizonytalanná vált, így versenyfutás kezdődött a tagállamok között.

A szabály a következő: aki képes kellő mennyiségű forrást előteremteni az egyre dráguló gáz megvásárlásához, az fel fogja tudni tölteni a tárolóit és elkerülni a legrosszabbat, az ellátás korlátozását. Aki nem, annak viszont – Németországhoz hasonlóan – családokat és vállatokat kell majd lekapcsolnia a hálózatról, kockáztatva ezzel a gazdasági és társadalmi katasztrófát – összegezte Hortay Olivér.

Klaus Müller szerint az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak

Fotó: Pixabay

Kétségbeesett spórolás

Mint ahogy már arról lapunk korábban beszámolt, július 11-től tíz napig nem kap gázt Németország az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken keresztül, a Gazprom az éves karbantartásra hivatkozik. A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaik irodáit és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24–26 fok helyett 26–28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.

Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.

Németország legnagyobb ingatlancége, a Vonovia csökkenti a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás. A fűtés letekerésével akár 8 százalékkal csökkenthet a fűtés költsége a cég szerint.