Gázért kuncsorog a Nyugat a „pária” országokban

Az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése érdekében nyugati politikusok olyan országokkal kötnek együttműködési megállapodásokat, amelyek vezetőit korábban despotának nevezte. Hiába, a háborús infláció erodálja az emberi jogok iránti érzékenységet.

Szaúdi ökölpacsi

Múlt pénteken Szaúd-Arábiába érkezett az Egyesült Államok elnöke. Joe Biden a látogatástól azt várta, hogy ígéretet kap az olajkitermelés növelésére, ami aztán maga után vonná a magas kőolaj- és üzemanyag árak csökkenését, s nem mellesleg az orosz olajbevételek visszanyesését. Ám a szaúdiak azt mondták, a kibocsátás bármilyen változtatása a tágabb OPEC+ keretein belül történne; a csoport figyeli a piacot, és különben is kevés a szabad kapacitás. Mohamed bin Szalmán herceg emellett elmondta, az energiaforrásokra vonatkozó irreális szabályok és irányelvek csupán inflációhoz, a munkanélküliség növekedéséhez és súlyosbodó szociális és biztonsági problémákhoz vezetnének. 

Pária állam? – az amerikai elnök a választási kampányában azt ígérte, „pária állammá” teszi Szaúd-Arábiát, és a szombati találkozó elején Joe Biden szóvá tette a 2018-ban meggyilkolt újságíró, Dzsamal Hasogdzsi esetét a szaúdi trónörökösnek, ugyanis az amerikai hírszerzés úgy véli, Mohamed bin Szalmán hercegnek közvetlen szerepe volt az újságíró meggyilkolásának elrendelésében. A trónörökös ezúttal is cáfolta az állítást, amely évekig tartó feszültséget okozott a két ország között.

Mosoly offenzíva Bakuban  

Az Európai Bizottság egyetértési megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal, és ennek értelmében Baku 2027-re több mint kétszeresére növeli gázszállításait az Európai Unióba. A megállapodást Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és az azeri elnök Ilham Aliyev írta alá Bakuban. Azerbajdzsán a Déli Gázfolyosó kapacitásának megkétszerezésére készül annak érdekében, hogy 2027-ig évente legalább 20 milliárd köbméter gázt továbbítsanak rajta az EU-ba. Tehát nem most, hanem majd. Ez a reménybeli 20 milliárd köbméter földgáz azonban aligha lesz képes kiváltani a mintegy 150 milliárd köbméteres évi orosz gázimportot.

Orbán Viktor 2014-ben tárgyalt a budapesti munkalátogatáson tartózkodó azeri elnökkel – akit a baloldal hazai és brüsszeli politikusai rendszeresen diktátoroznak. A magyar miniszterelnök Magyarország és egész Európa stratégiai érdekének nevezte, hogy Közép-Európába is érkezzen azeri gáz. Az Európai Bizottság elnöke mostani útján feltehetően nem hozta szóba, hogy az Európai Parlament több alkalommal aggodalmát fejezte ki az azerbajdzsáni emberi jogi helyzet miatt.

Mély meghajlás Katarban

Katar segíteni fog Németországnak, hogy csökkentse az orosz gáztól való függőséget – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter márciusban, miután Dohában tárgyalt a katari emír Tamim bin Hamad Al Thani-val. A két fél hosszú távú gázellátási partnerségben állapodott meg. Katar a cseppfolyósított földgáz (LNG) egyik legnagyobb exportőre. Ez történt márciusban, de a német kormány egyelőre nem tud tájékoztatást adni a Katarral kötött gázügylet jelenlegi állásáról. Ugyanakkor a CDU-politikus Jens Spahnnak „súlyos kétségei vannak afelől, hogy idén eljut-e akár egy köbméter gáz is Katarból Németországba”.

Emberi jogok zárójelben – Katar a német véleményvezérek szerint egy autokrácia, amelyben az ellenzéket elnyomják, az emberi jogokat túl gyakran figyelmen kívül hagyják. De Katar rendelkezik a világ harmadik legnagyobb földgázkészletével, és ez sok mindent háttérbe helyez.