Ez a görögök ajánlata a német nyugdíjasoknak

Vasilis Kikilias görög turisztikai miniszter következőképpen fogalmazott a német Bild napilapnak: 

Nagy öröm lenne számunkra, ha üdvözölhetnénk azokat a német nyugdíjasokat, akik egy 'mediterrán telet' szeretnének eltölteni görög vendégszeretettel, enyhe időjárással és magas színvonalú szolgáltatásokkal.

A német lap szerint a görögök üzenete egyszerű: A görög szigetekre akarják csábítani azokat a német nyugdíjasokat, akiknek megfizethetetlen lett az élet odahaza, és azokat is, akik attól tartanak, hogy orosz gáz hiányában dideregve kell majd átvészelniük a telet.

A görög miniszter szerint a délen fekvő Kréta az egyik legjobb választás, mivel még télen is kegyes arrafelé az időjárás. Köszönhető ez az ilyenkor beköszöntő különleges jelenségnek, az Alkyonides napoknak, melyek egy kis mini nyári szünetet varázsolnak az amúgy hűvös napok közé. 

Az elsősorban németeket célzó marketingfogásba a Kréta északi részén található Haniá település polgármestere is bekapcsolódott. 

Minden németet szívesen látunk, aki a telet nálunk szeretné eltölteni, távol a válságtól. Haniá a tökéletes hely, hogy átvészeljék a válságoktól szenvedő nyugati telet: meleg van, szívélyes a vendéglátás és talán Európa legjobb klímájával rendelkezünk, még télen sem kell fűteni a lakásokban

– nyilatkozta Panagiotis Simandirakis, akinek jelmondata: „egyetlen német sem fog fázni Görögországban”.

Gázválság? Itt olyan nem létezik!

– ezt állítja egy helyi görög ingatlanos is. Yannis Kriaras szerint egy egy hálószobás lakást rezsivel együtt havi 340 euróért, átszámítva 140 ezer forintért lehet bérelni. A szakember azt javasolja, hogy a Görögországban töltött időszakra ki kell adni albérletbe az otthoni lakásokat, így annak bevétele bőven fedezi a görög költségeket.

És, hogy mennyibe kerül a hétköznapi élet Krétán? A Bild ennek is utána járt:

• Csésze kávé, kis reggelivel 2,50 euró (Kb. 1025 Ft)
• Egy kiló friss kenyér 90 cent (kb. 370 Ft)
• A helyi piacon egy kiló krumpli 80 cent (kb. 330 Ft), a paradicsom kilója 70 cent (kb. 290 Ft)
• Fetasajt kilója 8 eurótól (kb. 3300 Ft)
• Férfi hajvágás 8 eurótól (kb. 3300 Ft), női hajvágás 10 eurótól (kb. 4100 Ft)

A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője elmondta, a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.

Mint kiderült, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.

Elmondása szerint június közepén megérkezett a válasz: Oroszország egy technikai hibára hivatkozva elzárta német gázszállításait, és ezt az állapotot egészen a két ország közötti vezeték karbantartásának végéig fenn kívánja tartani.

Moszkva lépése hidegzuhanyként érte Németországot. A legnagyobb lakásbérbeadó cég már félmillió háztartás energiaellátását korlátozta, korábban magabiztos politikusok pedig éppen arra próbálják rávenni a családokat és vállalatokat, hogy önként mondjanak le gázfogyasztásuk egy részéről – magyarázta a szakértő.

Hortay Olivér kifejtette: a probléma egész Európát érinti. Tavaly az EU orosz gázimportjának több mint harmada a német vezetéken keresztül érkezett, és mivel a tagállamok energiapiacai szorosan összekapcsolódnak, a kieső mennyiség a közösség egészében hiányt okoz. A szállítás korlátozása és a teljes leállás lehetősége valamennyi országban új helyzetet teremtett – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy míg korábban az energiaválság okozta áremelkedés jelentette a fő kihívást, mostanra az ellátás került veszélybe, és az ár másodlagossá vált. Bár szerinte néhány politikus kötelező szolidaritást és központi gázelosztást sürget, a valóságban éppen az ellenkező folyamat zajlik.

Hangsúlyozta: az, hogy holnap mennyi gázhoz lehet majd hozzájutni, teljesen bizonytalanná vált, így versenyfutás kezdődött a tagállamok között.

A szabály a következő: aki képes kellő mennyiségű forrást előteremteni az egyre dráguló gáz megvásárlásához, az fel fogja tudni tölteni a tárolóit és elkerülni a legrosszabbat, az ellátás korlátozását. Aki nem, annak viszont – Németországhoz hasonlóan – családokat és vállatokat kell majd lekapcsolnia a hálózatról, kockáztatva ezzel a gazdasági és társadalmi katasztrófát – összegezte Hortay Olivér.

Klaus Müller szerint az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak

Fotó: Pixabay

Kétségbeesett spórolás

Mint ahogy már arról írtunk július 11-től tíz napig nem kap gázt Németország az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken keresztül, a Gazprom az éves karbantartásra hivatkozik. A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaik irodáit és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24–26 fok helyett 26–28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.

Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.

Németország legnagyobb ingatlancége, a Vonovia csökkenti a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás. A fűtés letekerésével akár 8 százalékkal csökkenthet a fűtés költsége a cég szerint.

– Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a – szövetségi szinten – ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője egy vasárnapi interjúban. – A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy jól vészeljük át a telet – figyelmeztetett ugyancsak Lukas Köhler, a kormánypárti liberális FDP frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjúban. A német politikai diskurzust hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság uralja.

Oroszország a gáz elzárásával mélyíthetné el az energiaválságot

A kormány attól tart, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a tegnap kezdődött tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva.

Markus Söder és Lukas Köhler is azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, az FDP politikusa szerint ideje lenne ideológiamentes vitát folytatni róla.

Erőltetett zöldátmenet

A korábbi Merkel-kormány 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófa után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként pedig az idei év végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi. Tizenegy évvel ezelőtt az ország 23 százalékának villamos energiáját generálták az erőművek, a még fennmaradt három 11 százalékát. – Semmi értelme nem lenne tízmillió háztartásnak az áramellátását elvágni – közölte Söder.

A baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltség lenne

– magyarázta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A szakértő azt mondta: Németországban gázból állítanak elő áramot, s hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.

A németek nem tudják azt csinálni, amit korábban: nem tudnak francia atomerőművekből, illetve lengyel és cseh barnaszénerőművekből importálni áramot, hiszen Franciaország mintegy ötven atomreaktorának a fele karbantartás vagy műszaki hiba miatt nem üzemel, a cseheknek és a lengyeleknek pedig szükségük van a saját barnaszénerőműveikben tárolt energiára

– közölte Kiszelly Zoltán.

Német közvélemény az atomenergia pártján

A ZDF július elején közzétett felmérése szerint a németek 57 százaléka hosszabbítaná meg az atomerőművek élettartamát, hatvan százalékuk pedig a környezetszennyező szénerőművekét, ám a klímaváltozás miatt aggódó kormánypárti Zöldek mindkét energiaforrást végleg ki akarja vezetni. – Mindenkinek takarékoskodnia kell, minden kilowattóra számít – hívta fel a lakosság figyelmét Robert Habeck zöldpárti alkancellár és gazdasági miniszter, mondván: a kormány ugyan felkészült a helyzetre, a földgáztározók töltöttsége jóval magasabb, mint az utóbbi évek azonos időszakában, de a lakosság közreműködése is elengedhetetlen.