Létrehozva: 2022.06.30.
Módosítva: 2022.06.30.

Az Északi-sarkvidéken feszült egymásnak Oroszország és egy NATO-tagállam

Akárcsak Kalinyingrád esetében, most is az orosz áruk szabad áramlása okozott nemzetközi feszültséget.

Szerző Gaál József

Az orosz külügyminisztérium szerdán bekérette Norvégia moszkvai nagykövetét, miután a skandináv ország korlátozta bizonyos áruk eljutását a Spitzbergák sarkvidéki szigetcsoporton található, oroszok lakta településekre - írja az Al Jazeera. 

A hírportál beszámolója szerint az Északi-sark és a norvég szárazföld között nagyjából félúton található Spitzbergákra - papírforma szerint - semmi sem korlátozza az orosz áruk hajókkal történő szállítását. Csakhogy a szigetre irányuló orosz szállítmányok először egy szárazföldi ellenőrzőponton haladnak keresztül Norvégia területén, amelyet most lezártak bizonyos áruk előtt. Ebből fakadóan a norvég hatóságok már csaknem 20 tonnányi orosz árut tartóztattak fel a Storskog városánál lévő határátkelőnél. (A NATO-tag Norvégia ugyan nem tagja az EU-nak, de az  Unióval azonos szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben.)

A Spitzbergák (norvégul: Svalbard) sarkvidéki szigetcsoport pirossal

A Jeges-tengeren található Spitzbergák hivatalosan Norvégiához tartozik, de a norvég szuverenitás erős korlátozott. Az 1924-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény alapján a sziget demilitarizált övezet, a területén pedig a világ összes országa folytathat gazdasági tevékenységet. Ezzel a lehetőséggel azonban csak a Szovjetunió, majd jogutódjaként Oroszország élt. A szovjet időkben a szovjet polgárok száma a szigeteken meg is haladta a norvégokét, ez később megváltozott, a 2010-es évektől azonban Oroszország ismét fokozta jelenlétét a Spitzbergákon. Jelenleg a szigetcsoporton egy kicsivel több mint ezer főt számláló orosz "kolónia" él, és több Oroszországban működő bányavállalat folytat ásatási tevékenységet a térségben. 

A mindentől távol eső szigetcsoport összterülete megközelítőleg 60 ezer négyzetkilométer, melynek a kétharmada gleccserekkel és hómezőkkel borított. A környező vizek az észak-atlanti áramlatoknak köszönhetően az év legnagyobb részében hajózhatóak, a szigeteken azonban októbertől februárig teljes a sötétség van. A Spitzbergákon összesen körülbelül 2800 ember él, ennek 60 százaléka norvég, a többi orosz. 

Barentsburg orosz bányaváros a Spitzbergákon

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogyha a Spitzbergákon dolgozó bányászokhoz és más alkalmazottakhoz Norvégia nem juttatja el a "kritikus" árukat, köztük élelmiszert, orvosi felszerelést, építőanyagokat és alkatrészeket, akkor Moszkva "megfelelő megtorló intézkedéseket" fog hozni Osloval szemben. 

A Spitzbergák egyébként korábban is vezetett már diplomáciai feszültségekhez a két ország között. Legutóbb 2015-ben, amikor Norvégia megszigorította a beutazási feltételeket egy magas rangú orosz tisztviselő látogatása után, holott papíron a sziget a világ összes embere számára korlátlanul vízummentes övezet. Gyakorlatilag nemzeti hovatartozástól függetlenül mindenkinek joga van letelepednie ott.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek