RETRO RÁDIÓ

Az Északi-sarkvidéken feszült egymásnak Oroszország és egy NATO-tagállam

Gaál József
Szerző
Gaál József
Létrehozva2022. 06. 30. 16:59
Frissítve2022. 06. 30. 16:59

Akárcsak Kalinyingrád esetében, most is az orosz áruk szabad áramlása okozott nemzetközi feszültséget.

Az orosz külügyminisztérium szerdán bekérette Norvégia moszkvai nagykövetét, miután a skandináv ország korlátozta bizonyos áruk eljutását a Spitzbergák sarkvidéki szigetcsoporton található, oroszok lakta településekre - írja az Al Jazeera. 

A hírportál beszámolója szerint az Északi-sark és a norvég szárazföld között nagyjából félúton található Spitzbergákra - papírforma szerint - semmi sem korlátozza az orosz áruk hajókkal történő szállítását. Csakhogy a szigetre irányuló orosz szállítmányok először egy szárazföldi ellenőrzőponton haladnak keresztül Norvégia területén, amelyet most lezártak bizonyos áruk előtt. Ebből fakadóan a norvég hatóságok már csaknem 20 tonnányi orosz árut tartóztattak fel a Storskog városánál lévő határátkelőnél. (A NATO-tag Norvégia ugyan nem tagja az EU-nak, de az  Unióval azonos szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben.)

A Spitzbergák (norvégul: Svalbard) sarkvidéki szigetcsoport pirossal

A Jeges-tengeren található Spitzbergák hivatalosan Norvégiához tartozik, de a norvég szuverenitás erős korlátozott. Az 1924-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény alapján a sziget demilitarizált övezet, a területén pedig a világ összes országa folytathat gazdasági tevékenységet. Ezzel a lehetőséggel azonban csak a Szovjetunió, majd jogutódjaként Oroszország élt. A szovjet időkben a szovjet polgárok száma a szigeteken meg is haladta a norvégokét, ez később megváltozott, a 2010-es évektől azonban Oroszország ismét fokozta jelenlétét a Spitzbergákon. Jelenleg a szigetcsoporton egy kicsivel több mint ezer főt számláló orosz "kolónia" él, és több Oroszországban működő bányavállalat folytat ásatási tevékenységet a térségben. 

A mindentől távol eső szigetcsoport összterülete megközelítőleg 60 ezer négyzetkilométer, melynek a kétharmada gleccserekkel és hómezőkkel borított. A környező vizek az észak-atlanti áramlatoknak köszönhetően az év legnagyobb részében hajózhatóak, a szigeteken azonban októbertől februárig teljes a sötétség van. A Spitzbergákon összesen körülbelül 2800 ember él, ennek 60 százaléka norvég, a többi orosz. 

Barentsburg orosz bányaváros a Spitzbergákon

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogyha a Spitzbergákon dolgozó bányászokhoz és más alkalmazottakhoz Norvégia nem juttatja el a "kritikus" árukat, köztük élelmiszert, orvosi felszerelést, építőanyagokat és alkatrészeket, akkor Moszkva "megfelelő megtorló intézkedéseket" fog hozni Osloval szemben. 

A Spitzbergák egyébként korábban is vezetett már diplomáciai feszültségekhez a két ország között. Legutóbb 2015-ben, amikor Norvégia megszigorította a beutazási feltételeket egy magas rangú orosz tisztviselő látogatása után, holott papíron a sziget a világ összes embere számára korlátlanul vízummentes övezet. Gyakorlatilag nemzeti hovatartozástól függetlenül mindenkinek joga van letelepednie ott.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.