tóth gabi
Fejlett az alvilági hálózat, sajnos egész Európában.
Emberkereskedelemmel naponta 20 millió eurót keres a magyarnál fejlettebb román maffia, de nálunk is naponta adják-veszik a nőket - írta meg a Szabad Európa.
Kiderült: az ukrajnai menekültválság miatt a probléma egész Európában jellemző. Legutóbb Ausztriában tűntek el ukrán menekült nők a gyerekeikkel együtt.
Ismerem az egész éjszakát, ismerem a striciket, futtatókat is. Nincs semmi közünk egymáshoz, csak annyi, hogy a rokonaim
– mondta a rádiónak az egyik forrás, aki a családtagjaitól úgy tudja: a hazájukból menekülő, jövőkép nélküli ukrán lányokat nagyon könnyű becserkészni, és kapva kapnak is az alkalmon.
„A stricik lemennek a határra, ígérnek a lányoknak mindent; pénzt és azt is, hogy kiküldik őket Svájcba, Olaszországba vagy Németországba dolgozni. A stricik előre le vannak szerződve a bárokkal. Bár konkrét esettel nem találkoztam, de hallottam, hogy a futtatók is rámozdultak a menekültekre. Az ukrán nők amúgy is szépek, meg hát őket könnyebb is megdumálni, mint a magyar csajokat, mert azok már rafináltak” - magyarázta az informátor.
Az is kiderült, hogy a szexmunkás lányokat általában Budapesten, a Keleti pályaudvar parkolójából indítják útnak, ahol kisbuszok várják őket. A logisztika már évekkel ezelőtt kiépült a lányok fuvarozására: egy vállalkozói kör turnusváltásban hozza-viszi őket. De Magyarországon is sokan vannak, akik nem önszántukból lesznek szexrabszolgák. Van, akit eladnak, és van, aki a családja tartozását dolgozza így le.
Ukrajna már a háború előtt is az európai emberkereskedelem egyik fellegvára volt, ahonnan többnyire – az ENSZ egyik jelentése szerint – Oroszországba és Lengyelországba szállították a modern kori rabszolgákat. A fejlett emberkereskedelmi hálózatoknak az sem volt gond, ha az Egyesült Államokba vagy éppen Izraelbe kellett leszállítani az árut: megoldották hamis papírokkal.
Európában négy ország vezeti évek óta a listát: Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon adják-veszik a legtöbb embert. Nem véletlenül, hiszen az emberkereskedelem legalább akkora biznisz, mint az illegális fegyver- és drogkereskedelem – erősítette meg Silvia Tăbușcă, aki jól ismeri a román szervezett bűnözés bugyrait is.
„Becslések szerint csak a román emberkereskedelmi hálózatok naponta több mint húszmillió eurót keresnek. De ha a nagy képet nézzük, globálisan percenként legalább két embert adnak el vagy adnak tovább, ebből kétpercenként egy gyereket, miközben világszerte ezer lakosra számítva három embert tartanak fogva kényszermunkára kényszerítve. 2015-ben több mint 25 millió embert használtak ki az évi 150 milliárd dollárra becsült globális haszon érdekében. A világon 19,5 milliárd dollárra becsülik az emberkereskedelem éves nyereségét” – mondta a romániai Szabad Európának a szervezett bűnözéssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó, aki több mint tíz éve figyeli a román embercsempészet főbb aspektusait.