Most érkezett: Zelenszkij elhagyhatja Ukrajnát

A svájci Blick értesülései szerint, idén júliusban a svájci Luganóba érkezhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akit egy Ukrajnával kapcsolatos konferenciára várnak. A kiszivárgott információk szerint az eseményen Ignazio Cassis, a Svájci Államszövetség elnöke is részt venne. A konferencia szervezése még a háború előtt kezdődött, a fegyveres konfliktus kitörése óta azonban mindenki azt gondolta, hogy az ukrán elnök nem fog megjelenni az eseményen. A svájci lap azonban most arról ír, hogy a biztonsági szervek Zelenszkij fogadására készülnek. 

Zelenszkijnek ez lenne az első külföldi útja, mióta Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az eseményre július 4-én és 5-én kerül sor, az újság szerint a konferencia megnyitójára várják Zelenszkijt és Cassist is.

Rajtuk kívül Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök érkezésére is számítanak a szervezők. A Blick által megkérdezett szakértők azt mondták, hogy Zelenszkij az előkészületek ellenére bármelyik pillanatban lemondhatja a részvételt. Egyelőre hivatalosan semmilyen információt nem erősítettek meg, mindössze annyit tudni, hogy Zelenszkij múlt szombaton a twitteren azt posztolta, telefonon egyeztetett Cassis-szal, a megbeszélés egyik fő témája pedig a luganói ukrán konferencia volt. 

Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz, mivel túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, továbbá igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak a tagjelölti státuszra - jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök a parlamentben.

Az NlTimes hírportál tudósítása szerint a hétfő esti felszólalásban Rutte elmondta: létezik egy olyan lehetőség, miszerint Ukrajna "potenciális tagjelölt" lesz, és előírják neki, milyen lépéseket kell megtennie, hogy megkapja a rendes tagjelölti státuszt. "Ez történt Bosznia-Hercegovina esetében is. Talán ez segítené az ukrán kormányt", továbbra is ösztönzőleg hatna rá - tette hozzá a holland kormányfő.

Rutte szerint Ukrajna az ellene indított orosz háború előtt "nagyon messze volt" a tagjelöltségtől.

Azzal kapcsolatban, hogy több európai uniós tagállam vezetője úgy nyilatkozott, hogy "Ukrajna az európai család része", Rutte azt mondta: ezek inkább "érzelmi", mintsem "jogi" jellegű kijelentések voltak.

A holland parlament alsóházában több párt, köztük a baloldali liberális Demokraták 66, a Zöldek és a szociáldemokrata Munkapárt is azt szorgalmazza, hogy Ukrajna minél előbb váljon tagjelöltté, a kormányzó Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért azonban vonakodna a státusz megadásától.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök márciusban hivatalosan is kérvényezte országa felvételét az Európai Unióba. Több uniós tagállam áprilisban nyilatkozatot írt alá, amelyben a tagjelölti státusz megítélését és a csatlakozási folyamat felgyorsítását szorgalmazta.

Rutte kétségét fejezte ki aziránt is, hogy a csatlakozási kérelmét március elején benyújtó Moldova rövidesen tagjelölti státuszt kapna. Nem zárta ki azonban, hogy ezek az országok a folyamat végén majd csatlakoznak az EU-hoz, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.

Az ukrán vezetés kizárta annak lehetőségét, hogy a béketárgyalások megkezdésének feltétele az legyen, hogy Kijev lemond bizonyos területeiről. Eközben súlyos harcok folynak a Donyec-medencében, az orosz hadműveletek lassan, de fokozatosan haladnak előre.

A nyugati államoknak nem szabad odaadniuk a hosszú távú biztonságukat pillanatnyi gazdasági nyereségért cserébe, legyen szó akár szénhidrogénekről, akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a davosi Világgazdasági Fórumon, autoriter államnak nevezve Kínát és Oroszországot. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gazdasági döntéseink a biztonságunkra is kihatnak. A szabadság pedig fontosabb a szabadkereskedelemnél” – fogalmazott.

Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, leszögezve, hogy Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását. A tisztségviselő szavai szerint a jelenleg zajló davosi fórumon a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe.

Az orosz megszállás alá került Mariupolban eközben mintegy kétszáz holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója. Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, így azok ott maradtak. Mindemellett az ukrán vezérkar helyzetjelentéséből az derült ki, hogy az orosz erők javítottak taktikai pozícióikon Vaszilivka településnél, így várhatóan ebben az irányvonalban újabb támadásokra készülnek. Változatlanul a Donyec-medencében zajlanak a leghevesebb harcok, különösen súlyos a helyzet Liszicsanszknál és Szeverodonyecknél.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyetlen orosz tisztségviselő, akivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lenne találkozni, és mindössze egy kérdést vitatna meg vele: az ukrajnai háború végét. Zelenszkij ezt a davosi Világgazdasági Fórumhoz intézett üzenetében jelentette ki. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyre nehezebbé válik bármilyen tárgyalás, tekintettel a civilek ellen elkövetett cselekményekre. Beszélt arról is, hogy a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget erővel történő visszaszerzése több százezer áldozattal járna.

Rutte lehűti Kijev reményeit

Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz – mondta Mark Rutte holland kormányfő a hágai parlamentben. Emlékeztetett, túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, amikor azt mondják, Ukrajna az európai család része, inkább érzelmi, mintsem jogi kijelentéseket tesznek. Rutte szerint Ukrajna a háború előtt is nagyon messze volt a tagjelöltségtől.

A liberális politikus kitért arra is, hogy ha Kijev gyorsan megkapja a tagjelölti státuszt, az igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak erre. Mint mondta, létezik egy olyan lehetőség, miszerint Ukrajna potenciális tagjelölt lesz, és előírják neki, milyen lépéseket kell megtennie ahhoz, hogy megkapja a rendes tagjelölti státuszt. Emlékeztetett, ez történt Bosznia-Hercegovina esetében is. „Talán ez segítené az ukrán kormányt, és is ösztönzőleg hatna rá” – jegyezte meg Mark Rutte.
(ŐM)

Kompromisszumot sürget Henry Kissinger

A volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy ne próbálják elérni azt, hogy Oroszország megsemmisítő vereséget szenvedjen Ukrajnában, mivel egy ilyen eredménynek katasztrofális következményei lehetnek Európa hosszú távú stabilitására. A davosi fórumon elhangzott beszédében azt mondta, végzetes következményekkel járhat az, ha a Nyugat passzívan sodródik az uralkodó közhangulattal, és megfeledkezik Oroszország valódi szerepéről az európai erőviszonyokban.

Kissinger szerint megengedhetetlen, hogy a háború még sokáig elhúzódjon, és beszédében azt sugallta, a nyugati hatalmaknak Ukrajnát a tárgyalóasztalhoz kell ültetniük még olyan feltételek mellett is, amelyeket a kijevi vezetés jelenleg elfogadhatatlannak tart. A politikus úgy vélte, a mielőbbi tárgyalások kiindulópontjának azt a területi-katonai alapállást kéne venni, amely megelőzte a februári orosz inváziót.