Ezt mondják a finn és a svéd NATO-csatlakozási szándékról

Számos NATO-tagállam külügyminisztere országa egyértelmű támogatásáról biztosította szombat este Finnországot és Svédországot abban, hogy csatlakozzanak a katonai szövetséghez, a török diplomácia vezetője viszont aggályainak adott hangot a miniszterek berlini tanácskozása előtt.
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezletére érkező tárcavezetők újságírók kérdésére válaszoltak.

 Ivan Korcok szlovák külügyminiszter azt mondta, Szlovákia teljesen készen áll arra, hogy támogassa a két skandináv ország felvételi kérelmét.
 Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter úgy fogalmazott, Norvégia 100 százalékban Finnország és Svédország mellett áll, ha úgy döntenek, hogy benyújtják csatlakozási kérelmüket.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter azt hangsúlyozta a miniszteri tanácskozás előtt nyilatkozva, fontos, hogy a NATO-tagállamok most egységet képviseljenek ebben az ügyben. 
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont azt vetette fel: a NATO-tagállamoknak meg kell vitatniuk azt az ügyet, hogy a NATO-csatlakozást fontolgató Finnország és Svédország "elfogadhatatlan és felháborító" módon támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát.

Ezek terrorista szervezetek, amelyek napi szinten támadják csapatainkat 

- mondta a török miniszter, hozzátéve, hogy a törökök nagy többsége ellenzi a két skandináv ország NATO-tagságát, és azt várják az ankarai kormánytól, hogy ezt akadályozza meg.
 Pekka Haavesto finn külügyminiszter úgy nyilatkozott, biztos benne, hogy végül találnak majd megoldást, Ann Linde svéd külügyminiszter pedig azt mondta, igyekszik majd tisztázni minden félreértést Törökországgal.
Edgar Rinkevics lett külügyminiszter azt mondta, megérti Törökország aggodalmait, de biztos benne, hogy találnak majd jó megoldást, mert szerinte a svéd és a finn NATO-tagság rendkívül fontos az egész szövetségnek, így Törökországnak is.

Finnország és Svédország belépésével a NATO erősebbé válik – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön Washingtonban, miután hivatalában fogadta Sauli Niinistö finn elnököt és Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt.

Az Egyesült Államok elnöke egy nappal azt követően tárgyalt a két ország vezetőjével, hogy hivatalosan benyújtották hazájuk NATO-csatlakozási kérelmét.

Biden hangoztatta, hogy mind Svédország, mind Finnország „erős demokrácia, az erős, egységes NATO pedig az amerikai biztonság alapja”. Hozzátette, hogy a két ország „minden NATO-követelményt teljesít”, a szövetség biztonságát pedig egyértelműen növeli, hogy északon lesz két új tagja.

Az elnök jelezte, hogy kormányzata hamarosan a kongresszus elé terjeszti támogató javaslatát annak érdekében, hogy amint a NATO-ban megszületik a döntés, az amerikai törvényhozás gyorsan jóváhagyhassa.

Andersson a közös sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a NATO-tagállamok gyorsan ratifikálják majd csatlakozásukat. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség minden tagországával párbeszédet folytatnak az ügyben, ideértve Törökországot is, amely vétót helyezett kilátásba, amennyiben nem orvosolják fenntartásait.

Andersson mindemellett történelmi fordulópontnak nevezte Svédország csatlakozási kérelmének benyújtását. Niinistö arról beszélt, hogy kész őszinte tárgyalásokat folytatni a török kormánnyal aggályainak eloszlatásához.

Kijelentette, hogy

elítéli a terrorizmus minden megjelenési formáját, és aktívan küzdenek is ellene.

Hozzátette, hogy NATO-tagként Finnország Törökország biztonságáért is erőfeszítéseket fog tenni.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági főtanácsadó úgy nyilatkozott, hogy Stockholm és Helsinki belépése „történelmi esemény és vízválasztó pillanat az európai biztonságpolitika történetében. Ez a két ország, amely régóta semleges katonai álláspontot képvisel, most csatlakozik a világ legerősebb védelmi szövetségéhez” – emelte ki.

A csütörtöki találkozóra azt követően került sor, hogy a Fehér Ház 40 milliárd dolláros segélycsomag jóváhagyását kérte a kongresszustól az Ukrajnába irányuló fegyvervásárlás és -szállítás, valamint humanitárius segítségnyújtás céljából. A szenátus nem sokkal később nagy többséggel meg is szavazta a csomagot.

Törökország továbbra sem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan államfő a TRT török állami televízióban fiatalokkal folytatott beszélgetésében.

Svédország és Finnország szerdán hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a NATO-ba, a török elnök azonban változatlanul ellenzi a két észak-európai ország felvételét a katonai szövetségbe.

Erdogan a török ifjúság és sport nemzeti ünnepe alkalmából beszélgetett fiatalokkal. Elmondta, hogy már a szövetségeseknek is jelezték, hogy nemet fognak mondani a két ország NATO-csatlakozására. Hangsúlyozta, hogy nem terveznek eltérni az eddigi álláspontjuktól.

Ezúttal is azzal vádolta a két skandináv országot, hogy nem csak pénzügyileg, de fegyverzettel is támogatják a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Törökország vétója könnyen megakaszthatja Stockholm és Helsinki – a legtöbb NATO-tagállam által szorgalmazott – felvételét, ugyanis az új tagok csatlakozását konszenzussal, mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön koppenhágai látogatása során újságíróknak azt mondta, „nem szokatlan, hogy nagy fajsúlyú döntések esetén eltérő vélemények legyenek a NATO-ban”. Hangsúlyozta, hogy közeli kapcsolatban vannak mind Finnországgal, mind Svédországgal, mind pedig Törökországgal, és hozzátette, hogy „foglalkoznak azokkal a problémákkal”, amelyeket Törökország kifogásolt.

Stoltenberg bizakodva beszélt a helyzetről,

hiszen – mint magyarázta – „bőven van tapasztalatuk” abban, hogy miként kell véleménykülönbségek esetén „leülni és közösen megoldást találni” a felmerülő problémákra.

A NATO-főtitkár – aki szerdán személyesen vette át a finn és svéd NATO-nagykövetektől a két ország csatlakozási kérelmét – arról is beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja még sokáig elhúzódhat, ezért a szövetség tagországainak felkészültnek kell lenniük. Noha szerinte Oroszország nem érte el stratégiai céljait, nem gondolja, hogy Moszkva feladná a küzdelmet.

Olaszország határozottan támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba, és kész felgyorsítani a belső folyamatokat, hogy a két ország minél előbb beléphessen az észak-atlanti szövetségbe – jelentette ki Mario Draghi olasz kormányfő szerdán Rómában.

„A NATO-csatlakozási kérelem benyújtása világos válasz Ukrajna orosz lerohanására és arra a fenyegetésre, amelyet az az európai béke és a kollektív biztonságunk szempontjából jelent” – mondta Draghi újságíróknak, miután Sanna Marin finn kormányfővel tárgyalt az olasz fővárosban.

Finnország és Svédország szerdán nyújtotta be hivatalos felvételi kérelmét a NATO-ba. Törökország – amelynek támogató szavazata elengedhetetlen a kötelezően konszenzussal történő felvételhez – egyelőre elutasítja a két ország belépését.

Recep Tayyip Erdogan török elnök egyebek mellett azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy megtagadja a „terrorszervezetek”, így a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak kiadatását.

„Egyes kérdéseket még rendezni kell, de meg szeretnénk arról bizonyosodni, hogy minden NATO-tagállam minél előbb ratifikálja a csatlakozásunkat” – hangsúlyozta Sanna Marin a tárgyalás után.

A finn kormányfő, aki nem említette a csatlakozást megvétózni kívánó Törökországot, újságírók előtt kijelentette: a tagság gyors ratifikálása lesz a jelenlegi szakaszban a legjobb biztonsági garancia Finnország és Svédország számára. Olaszország ígéretet tett arra is, hogy addig is támogatja Finnországot, amíg ténylegesen a szövetség tagja lesz.

„Akárcsak sok más NATO- és EU-tagállam, részt veszünk a Finnország biztonságának garantálásához nyújtott segítségben az átmeneti időszak alatt” – mondta Draghi, hozzátéve, hogy Európának a NATO-t kiegészítő védelmi rendszert kell kiépítenie. „Ez a választások ideje, és azt szeretnénk, hogy az Európai Unió főszereplővé váljék” – szögezte az olasz kormányfő.

Telefonon tárgyalt Svédország és Finnország vezetőivel szombaton a két ország NATO-csatlakozását ellenző Recep Tayyip Erdogan török elnök, és megvitatta velük a „terrorszervezetekkel" kapcsolatos aggodalmait.

Erdogan szerdán a TRT török állami televízióban kijelentette, hogy Törökország továbbra sem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Erdogan szombaton közölte Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel: Ankara „azt várja, hogy Svédország hozzon konkrét és komoly intézkedéseket annak bizonyítására, hogy osztja Törökországnak a PKK terrorszervezettel, valamit annak szíriai és iraki szövetségeseivel kapcsolatos aggodalmait” – tájékoztatott közleményében a török elnöki hivatal. Az elnök hozzátette, hogy a szíriai török invázió után Törökország ellen 2019-ben elrendelt fegyverexport-embargót is fel kell oldani.

Andersson kijelentette: nagyra értékelte a telefonhívást, és Svédország a kétoldalú kapcsolatok erősödését reméli Törökországgal.

„Hangsúlyoztam, hogy Svédország üdvözli azt a lehetőséget, hogy együttműködhet a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, és kiemeltem, hogy Svédország egyértelműen támogatja a terrorizmus elleni harcot” – olvasható a svéd kormányfő közleményében. Sauli Niinistö finn államfővel folytatott telefonbeszélgetésében Erdogan hangsúlyozta, hogy ha egy NATO-szövetségest egy terrorszervezet részéről fenyegető veszéllyel szemben nem lépnek fel, az ellentétes a szövetség szellemével – közölte Ankara.

Niinistö közölte: „nyílt és közvetlen” tárgyalást folytatott Erdogannal és egyetértett a szoros párbeszéd folytatásában.

Stockholm és Helsinki hétfőn nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.