NBC News: az amerikai hírszerzés szándékosan hazudik a háborúról, hogy befolyásolja a közvéleményt

Meg nem hírszerző ügynökökre és kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva az NBC News online kiadása arról számolt be, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szándékosan olyan információkat szivárogtat ki az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, amelyeket gyakran lehetetlen bizonyítani, a valóságalapjuk megkérdőjelezhető, vagy egyenesen kitaláltak. A hírportál szerdán megjelent oknyomozó cikke szerint a Fehér Ház - tágabb értelemben véve a nyugati érdekszféra - célja ezzel a stratégiával nem más, minthogy a maga oldalára állítsa a nemzetközi közvéleményt, és megnyerje a Kreml elleni "információs háborút".

Többek között az egyik teljesen alaptalan amerikai hírszerzési jelentés - melyet gondos előkészítés után március közepén hoztak nyilvánosságra - azt volt, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetésére készül Ukrajnában. Miután anyugati nyilvánosság felkapta a sztorit, Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár többször is elmondta a nyilvános felszólalásai alkalmával, hogy Moszkva tömegpusztító fegyverekkel támadhat, holott valószínűleg pontosan tudták, hogy épp egy dezinformációs kampány szekerét tolják.

A vegyi fegyverek bevetéséről szóló alaptalan jelentést megfogalmazó hírszerzési tisztviselők szerint az volt a szándékuk ezzel, hogy Oroszországot eltántorítsák a fegyverek tényleges bevetésétől, még akkor is, ha ők maguk a felhasznált hírszerzési adatok igazságtartalmát "valószerűtlennek" értékelték.

Teljesen kitaláció volt továbbá az a jelentés is, melyben azt írták, hogy Putyint "a saját tanácsadói vezették félre és készülnek megbuktatni". Illetve az is, amelyben azt állították, hogy az orosz elnök katonai segítségért fordult Kínához. Belsős információkra hivatkozva a NBC az írja, hogy az utóbbi nyilvánosságra hozatal mellett azért döntött a hírszerzés, hogy elrettentsék Kínát attól, hogy valóban fegyveres támogatást nyújtson Oroszországnak. 

"Ez egy nyilvános színjáték volt, hogy megakadályozzunk bármilyen katonai támogatást Kínától" 

- fogalmazott egy meg nem nevezett európai hírszerző tiszt a portálnak. 

Az ilyen és ehhez hasonló kommunikációs kampányoknak a célja, hogy "megelőzzék és megzavarják a Kreml taktikáját, megnehezítsék katonai kommunikációját és aláássák Moszkva propagandáját.Valamint az, hogy megakadályozzák, hogy Moszkva háborús narratívája érvényesüljön a globális nyilvánosságban" - mondta egy, a stratégiát jól ismerő nyugati kormányzati tisztviselő, aki sikeresnek, de koránt sem kockázatmentesnek nevezte ezt a stratégiát.

Az NBC-nek nyilatkozó hírszerző tisztek a stratégia legnagyobb sikerének azt nevezték meg, hogy az orosz-ukrán háború kitörését képesek voltak "elnapolni". Mint mondták, az invázió előtt CIA jelentései azt állították, hogy Oroszország támadások tervezett megrendezni Ukrajna orosz ajkú lakosságának tagjai ellen, hogy ezzel indokolja a háború megindítását. Szerintük ezzel féligazságokkal operáló kommunikációs kampánnyal késleltetni tudták a támadást január első hetéről az olimpia utánra.

Tim Weiner sztárújságíró, aki több könyvet is írt már a CIA működéséről, a következőképp fogalmazott a hírszerzés stratégiájával kapcsolatban: "Ez a hírszerzésnek, mint az államhatalom eszközének, a legelképesztőbb megnyilvánulása, amit a kubai rakétaválság óta láttam." 

Az orosz elnök és a Kreml szóvivője szerint akár napokon belül véget érhetnek a harci cselekmények Ukrajnában, vagy a béketárgyalások hozzák el a fegyvernyugvást.

Putyin elnök szóvivője azzal kezdte, hogy elmagyarázta, történelmi távlatba helyezte, miért is volt szükség erre a mostani, általa továbbra is csak különleges katonai műveletnek nevezett háborúra. Szerinte 2014-ben megváltozott az akkori Ukrajna, mert egy puccs történt az országban, és onnantól fogva gyakorlatilag egy oroszellenes központ lett belőle. Moszkvát már a Szovjetunió összeomlása óta aggasztja a tény, hogy a NATO egyre közeledik az orosz határokhoz - írja az Index.

A SkyNews riporterének közbevetésére, hogy ezzel együtt sem jelentett Oroszországra veszélyt Ukrajna, míg a NATO pedig egy védelmi jellegű katonai tömörülés és a mostani háború másfél hónapjában nem tudták elfoglalni Kijevet, Zelenszkij elnök a helyén van, tankok százait és emberek ezreit veszítették, a válasz az volt, hogy ez rossz helyzetértékelés. Dmitrij Peszkov azonban elismerte, hogy nagyon sok embert veszítettek. Ez egy tragédia, valóban - értékelt.

Azzal folytatta, hogy Kijev és Csernyihiv térségéből a jóakaratuk jeleként vonták ki erőiket, hogy kedvező légkört teremtsenek a béketárgyalásoknak.

A bucsai mészárlást a Kreml szóvivője szerint nem oroszok hajtották végre, az egy megrendezett helyzet volt, mert míg a terület az oroszok kezén volt, egyetlen civilnek sem esett bántódása. Peszkov szerint a műholdfelvételeken nincs dátum, és különben is a cég, a Maxar, amely azokat készítette, a NATO egyik beszállítója. Az Amnesty International által dokumentált erőszakos cselekményekre, amelyeket szintén oroszok hajtottak végre, az volt a válasz, hogy az ukrán nacionalista hordák által zaklatott orosz ajkú szemtanúk vallomásaira a Nyugat nem volt nyitott, senki sem hallgatta meg őket. 

A Kreml szóvivője szerint is véget kell vetni a harci cselekményeknek, és ő személy szerint úgy látja, hogy a támadás napokon belül véget érhet, vagy a béketárgyalások hozhatják el a nem túl távoli jövőben ezt.

De a tárgyalások csak akkor lesznek sikeresek, ha az ukránok elfogadják az oroszok támasztotta feltételeket - tette hozzá.

Annak a lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyint valamikor is bíróság elé állíthatják háborús bűnök vagy emberiesség ellen elkövetett bűnök miatt, Peszkov teljességgel kizárta. Ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amikor azzal szembesítették, hogy az ő hathatós segítségükkel lőtték le például a kelet-ukrajnai szakadárok a maláj utasszállítót 2014 nyarán - írja a portál.

Jóváhagyták az európai uniós tagországok az Oroszország elleni újabb szankciókat, köztük a szénimport tilalmát és az orosz hajók kikötési tilalmát - jelentette be az Európai Uniót Tanácsának soros francia elnöksége csütörtök este.

Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba az orosz szén importjának tilalma. Ez az első alkalom, hogy az európai országok orosz energiahordozóra vetnek ki büntetőintézkedést. Jelenleg az európai szénimport 45 százaléka származik Oroszországból, aminek az értéke mintegy 4 milliárd euró évente.

Az új megszorító intézkedések teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendelnek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz banki piac 23 százalékát képviselik. Belépési és kikötési tilalmat rendelnek el az orosz - és az orosz üzemeltetésű - hajókra az uniós kikötőkben. Bizonyos mentességet csak az alapvető szükségleteket, például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius eszközöket és az energiahordozókat szállító hajók élveznek. A tilalom drasztikusan korlátozza az orosz ipar lehetőségeit a kulcsfontosságú áruk beszerzésére.

Az új uniós szankciók keretében célzott exporttilalmat vezetnek be 10 milliárd euró értékben egyes kulcsfontosságú technológiák esetében, valamint 5,5 milliárd euró értékben importtilalmat rendelnek el bizonyos építőanyagoktól kezdve egészen a luxustermékekig. Az EU számos célzott intézkedéssel tiltja továbbá az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzéseken, valamint az orosz állami szerveknek nyújtani tervezett valamennyi pénzügyi támogatást kizár.

Mindemellett további 200 névvel bővítették azok listáját, akik ellen az Ukrajna ellen indított háború miatt beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el; köztük van Vlagyimir Putyin orosz elnök két lánya is.

Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, legalább harmincöten életüket vesztették és több mint százan megsebesültek - közölte az ukrán állami vasúttársaság. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy az orosz erők követték volna el a támadást, és provokációnak nevezte az esetet.

A vasútállomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják. Olekszandr Honcsarenko, Kramatorszk polgármestere azt közölte, nagyjából négyezren - többségében idősek, nők és gyerekek - tartózkodtak az állomáson a rakétacsapás pillanatában, akik az orosz támadások elől menekülnek Ukrajna biztonságosabb régióiba, miután a Donyeck megyei ukrán vezetés erre szólította fel a lakosságot. Kramatorszk a megye ukrán ellenőrzés alatti részében van. Két rakéta csapódott be az állomásba, az egyik közvetlenül az ideiglenesen létrehozott vasúti váróterembe. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) eddig 39 halálos áldozatról tud, köztük négy gyermekről.

Ukrán elemzők szerint az orosz erők azért Tocska-U típusú rakétarendszert használtak a támadáshoz, mert ilyen fegyverzete egyaránt van az ukrán és az orosz hadseregnek. Ez alapján valószínűsítik, hogy Moszkva az ukrán fegyveres erőket fogja megvádolni a támadással.

Mentők látják el a sérülteket a vasútállomás elleni támadást követően

Fotó: AFP/Anatolii STEPANOV

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó azt mondta, az oroszok „pontosan tudták, mire céloznak, pánikot és félelmet akartak kelteni, és a lehető legtöbb civil lakossal végezni”. A kormányzó az interneten egy fényképet tett közzé, amelyen holttestek láthatók bőröndök és egyéb csomagok halma mellett. Egy másik fotón mentőegységek tüzet oltanak. Mont mondta, ő 39 halálos áldozatról és 87 sebesültről tud.

A Reuters hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni a kramatorszki támadásról és az áldozatok számáról szóló híreket, illetve a Kirilenko által közzétett fotók hitelességét.

Holttestet szállítanak el a támadást követően ukrán katonák

Fotó: AFP/Anadolu Agency via AFP

Zelenszkij elítélte a támadást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadást, hangsúlyozva, hogy „ha a gonoszt nem büntetik meg, nem áll meg”.

„A megszállók Tocska-U rakétákkal Kramatorszk pályaudvarát találták el, ahol több ezer ukrán civil várakozott evakuálására. Körülbelül harmincan haltak meg, és mintegy százan megsebesültek. A rendőrség és a mentést végzők a helyszínen vannak. Az orosz szörnyetegek nem hagynak fel módszereikkel. Mivel a csatatéren nem tudnak és nincs bátorságuk ellenállni nekünk, cinikusan a civil lakosságot pusztítják. Ez gonoszság, aminek nincs határa, és ha nem büntetik meg, soha nem áll meg” - írta az elnök a Telegram üzenetküldő portálon.

Moszkva ismét provokációról beszél

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai védelmi tárca közölte: „provokáció és nem felel meg a valóságnak a kijevi nacionalista kormány állítása arra vonatkozóan, hogy Oroszország csapást mért egy kramatorszki vasútállomásra”. Hozzátették, hogy azokat a rakétákat, amelyek a hírek szerint a vasútállomásnál becsapódtak, csak az ukrán hadsereg használja, és az orosz hadseregnek pénteken Kramatorszkban nem voltak kijelölt katonai célpontjai.

A donyecki „népköztársaság” egyik parancsnoka is úgy nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint, hogy ukrán „provokáció” volt a kramatorszki rakétacsapás.

Az ukrán vasúttársaság azt is közölte, hogy ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön.

Az ukrán hatóságok szerint az orosz hadsereg új offenzívára készülve átcsoportosítja erőit, és Moszkva arra készül, hogy minél nagyobb területet szerezzen meg Kelet-Ukrajnában. Ott a helyi hatóságok az utóbbi napokban arra biztatták a lakosokat, hogy távozzanak a térségből, amíg azt még viszonylagos biztonságban megtehetik. Kramatorszkból az utóbbi napokban több ezren távoztak vonattal.

Oroszország tagadja, hogy civileket támadna a február 24-én indított „különleges hadműveletében”, amelynek célja Moszkva szerint Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”.

Borrell és Von der Leyen Kijevbe látogatott

Ukrajnába látogatott pénteken Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Borrell kijevi tárgyalásai előtt a Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy újra megnyitják az EU kijevi külképviseletét. A nagykövet is a küldöttség tagjaként Kijevbe utazott. Az uniós külképviselet teljes személyzetét az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított nyílt háború másnapján evakuálták, és Lengyelországban folytatta a munkáját. A bejelentés szerint most még csak kevés alkalmazottal fog működni Kijevben.