Elszabadultak az árak: brutális a drágulás a nyugati országokban

A magyar kormány időben meghozott döntéseinek köszönhetően Magyarországon nem érezhető annyira az árrobbanás, mint Európa többi országában. Az élelmiszer- és az üzemanyagárstop, valamint a rezsicsökkentés politikája komoly könnyebbséget jelent minden magyar háztartás számára. Ezzel szemben a többi uniós országban annyira elszálltak az árak szinte az élet minden területén, hogy még a gazdagabb országokban is sokkolta az embereket a kiadásaik drasztikus növekedése. 

40 éve nem látott infláció sújtja Németországot

A német szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai alapján a németországi infláció márciusban 7,3 százalék volt, 1981 óta a legmagasabb. Az orosz–ukrán háború miatt megemelkedő földgáz- és nyersolajárak, valamint az egyéb nyersanyagok árának emelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben a márciusi infláció emelkedéséhez. A fogyasztási cikkek ára márciusban 12,3 százalékkal emelkedett a februári 7,9 százalék után. Az áramért és üzemanyagért 39,5 százalékkal kell többet fizetni az előző év azonos hónapjához képest.

40 százalékkal drágult a tészta a németeknél

A németországi Aldi a közelmúltban bejelentette, hogy 400 terméknek kénytelen emelni az árát. A reklámújságuk szerint egy kiló búzaliszt több mint 15 százalékkal drágult. A teljes kiőrlésű toastkenyér közel 13 százalékkal, míg a félkilós penne tészta több mint 40 százalékkal kerül többe. A Bild szerint ez az évtizedek óta nem látott drágulás sokkolja a vevőket.

Soha nem látott élelmiszerválságra készülnek Franciaországban 

Emmanuel Macron francia elnök szerint nemcsak Európa, de Afrika és a Közel-Kelet élelmezése is nagyban függ az orosz és az ukrán exporttól. 

Ukrajna és Oroszország jelentős szereplői a gabonaiparnak, ezért kell felkészítenünk magunkat az ellátmányok drágulására. Egy olyan élelmiszerválság elé nézünk, amire még nem volt precedens

– erről beszélt többek között sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron francia elnök a G7-ek találkozója után. 

A francia elnök súlyos élelmiszerválságra számít a következő másfél évben, ha kiesik az orosz és az ukrán export. Macron tárgyalt az Afrikai Unió elnökével is, hogyan reagáljon a kontinens a várható élelmiszerválságra – elsősorban azzal, hogy erősítsék meg a helyi élelmiszer-termelést. A CNN értesülései szerint a francia elnök egy francia rádióműsorban pedig már arról beszélt, hogy a közeljövőben az orosz–ukrán konfliktus következményeként fellépő élelmiszerválság miatt élelmiszerjegy-rendszer bevezetését tervezi Franciaországban. Macron ismertette, hogy az élelmiszerjegyekkel az országban már működő energiautalvány-rendszerhez hasonlóan segítenék azokat az alacsony és közepes jövedelmű családokat, akiknek az élelmiszerár-növekedés komoly megélhetési nehézségeket okoz. Az ukrán kormány korábban a háború miatt betiltotta a kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek, köztük a búza, a kukorica, a gabona, a só és a hús exportját. Ukrajna az Európai Bizottság adatai szerint Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági beszállítója. Oroszországból pedig a gazdasági szankciók miatt nem jöhet élelem.

Március elején fordult először elő, hogy a németországi benzinkutakon a szabványos E10-es üzemanyag és a gázolaj ára meghaladta a 2 eurós literenkénti árat. Az árnövekedés az elmúlt hetekben pedig még drasztikusabb lett, vannak olyan töltőállomások, ahol már átszámítva 900 forint körüli áron tankolhatnak a németek. 

De a helyzet hasonlóan drámai a többi országban is. Két hete Romániában kaotikus jelenetek játszódtak le a benzinkutakon. Az emberek megrohanták a töltőállomásokat, miután elterjedt az a pletyka, hogy a benzin és a gázolaj literenkénti ára tíz lej, átszámítva 744 forint fölé emelkedik. A briteknél adó- és illetékcsökkentéseket jelentett be Rishi Sunak brit pénzügyminiszter a gyorsuló infláció és az ukrajnai háborúból eredő negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében.

 Sunak a londoni alsóházban tartott, gazdasági-költségvetési helyzetértékeléseket és előrejelzéseket is tartalmazó szokásos tavaszi beszámolójában közölte, hogy az üzemanyagok adója literenként 5 pennyvel (22,40 forinttal) csökkent. A brit pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez az eddigi legnagyobb üzemanyagadó-csökkentés a brit gazdaság történetben. Hozzátette: a kormány az utóbbi húsz évben mindössze másodszor csökkenti az üzemanyagok adóját.

Budapesten a legolcsóbb a földgáz

Míg Magyarországon alacsonyak maradtak a rezsiárak, addig Európa számos országa jelentős drágulással kezdte az évet – tájékoztatta még februárban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-t. A végfelhasználói árak nemzetközi összehasonlítása szerint a vizsgált európai fővárosok közül a vizsgált európai fővárosok közül Budapesten kell a legkevesebbet fizetni a földgázért, az áram pedig Belgrád után itt a legolcsóbb. Az uniós átlaghoz képest Magyarországon a villamos energia ára hatvan százalékkal alacsonyabb, a gáz pedig a negyedébe se kerül. A januári adatok alapján kiugró arányú, 133 százalékos áremelkedést mutatnak a német főváros földgázárai. Bukarestben 45 százalékos, Bécsben 40 százalékos volt az év eleji drágulás. Az áramért decemberhez képest Bukarestben 46 százalékkal, Berlinben 38 százalékkal kellett többet fizetni – tették hozzá. 

A MEKH összehasonlító táblázatai szerint a gázár rangsorát Amszterdam vezeti kilowattóránként több mint 24,24 eurócenttel. Budapest 2,79 eurócenttel lett a legolcsóbb. A villamos energia Berlinben a legdrágább, kilowattóránként több mint 50 eurócent, míg a magyar fővárosban 10,32 eurócent.

Az irányadó holland fronthavi gázár csütörtökön új rekordmagasságot ért el, megawattóránként (MWh) 199 euró közelében, ami 64,5 dollár/mmBtu árnak felel meg. Pénteken 190 euró/MWh-on kereskedtek vele.

Az ázsiai cseppfolyósított földgáz (lng) spot ára a héten ennek hatására emelkedett, amit az Európába irányuló orosz gáztranzit esetleges leállásával kapcsolatos aggodalmak erősítettek, mivel a vevők az ukrajnai invázióra válaszul elkerülik az orosz gázt és az lng-t. A cseppfolyósított gáz esetében az áprilisi északkelet-ázsiai szállítására vonatkozó átlagos szerződési árat 40,5 dollárra becsülték brithőegységenként (mmBtu), ami három dollárral, azaz nyolc százalékkal magasabb az előző héthez képest – írja a Reuters.

„Európa és Kelet-Ázsia továbbra is magas árakat fizet, és más importrégiókat, például Dél-Ázsiát is túllicitálják a szállítások biztosítása érdekében” – mondta Alex Froley, az ICIS adatelemző cég lng-s szakértője. Arra számítanak, hogy a kínálati oldal nem tud lépést tartani az orosz gáz kiesésére készülő Európával, így tovább emelkedhetnek az árak.

Az Európai Unió állítja, felkészült a potenciálisan súlyos gazdasági következményekre, ha Oroszország a szankciók megtorlásaként leállítja a földgázszállításokat. Kadri Simson, a blokk energiaügyi vezetője szerint ha Putyin és a Kreml elzárja a gázt, annak erős hatása lesz a fogyasztókra és a gazdaságra.

De mondanom sem kell, hogy ha a szomszédos országban háború folyik, akkor magunknak is készen kell állnunk a rendkívüli intézkedésekre

– fogalmazott Simson.

Az EU gázimportjának nagyjából negyven százaléka Moszkvától függ, az elmúlt években pedig hiányzott az akarat Németországból, hogy változtasson ezen. De Magyarország is hosszú távú gázszerződést kötött Moszkvával, és nem próbálta meg diverzifikálni a beszerzéseit. Viszont most ezt rohamtempóban gondolja újra az EU, vállalva az energiaárak emelkedését is.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, A BLOKK VÉGREHAJTÓ SZERVE MÁRCIUS 8-ÁN ÚJ STRATÉGIÁT FOGAD EL, AMELY NÖVELNÉ AZ ENERGIABIZTONSÁGOT, ENYHÍTENÉ A GÁZÁRAK EMELKEDÉSÉNEK HATÁSÁT, VALAMINT FELGYORSÍTANÁ A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG KIÉPÍTÉSÉT. 

Az EU azt is tervezi, hogy több importot biztosít többek között az Egyesült Államokból, Katarból, Norvégiából, Egyiptomból, Algériából és Azerbajdzsánból – írja a Bloomberg a brüsszeli bejelentésre hivatkozva.

Moszkva nem adta jelét annak, hogy a gázszállítások visszafogását tervezné, sőt a február 24-i invázió óta az áramlások még növekedtek is. Ugyanígy olajexportját sem állította le: ettől még a befektetők és a vásárlók nem hisznek abban, hogy zavartalan marad az ellátás, nem vásárolják az orosz nyersolajat, az Uralst. Jól látszik ez a Brent és a WTI árfolyamán is, előbbi ára már hordónként 113-115 dollár körüli szinteken mozog, az amerikai olajfajta pedig 110–113 dolláros sávban áll most.

A blokk fel van készülve az olajellátási zavarokra is, a tagállamok vésztartalékai meghaladják az uniós jogszabályokban és a Nemzetközi Energiaügynökség által előírt minimális szintet – jelentette ki Simson.

Március elején fordult először elő, hogy a németországi benzinkutakon a szabványos E10-es üzemanyag és a gázolaj ára meghaladta a 2 eurós literenkénti árat. Az árnövekedés az elmúlt hetekben pedig még drasztikusabb lett, vannak olyan töltőállomások, ahol már átszámítva 900 forint körüli áron tankolhatnak a németek.