Drasztikus: 61 százalékkal nőtt az illegális határátlépések száma

Miközben bő egy hónapja dúl a háború a szomszédos országban, az embercsempészek igyekeznek kihasználni azt a helyzetet, hogy Ukrajnából Európa felé gyakorlatilag nyitva vannak a határok. A Ripost7 cikke.

Magyarországon márciusig 28 511 illegális határátlépőt fogtak el, 10 175-tel többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ebből az következik, hogy továbbra is jelentős rendőri és katonai erőkre van szükség a migránsok visszaszorításához.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) előzetes számítása szerint 2022 első két hónapjában az EU külső határain az illegális határátlépések száma 61 százalékkal nőtt – közel 27 ezerre – az egy évvel korábbihoz képest. Ebben nincsenek benne azok, akik Ukrajnából menekültek el a háború kitörése óta.

A nyugat-balkáni útvonal a legnépszerűbb

A legtöbb illegális határátlépést, összesen 11 700-at a nyugat-balkáni útvonalon regisztrálták januárban és februárban – ők döntően szírek és afgánok –, ez kétszerese az előző év azonos időszakának.
A második legaktívabb migrációs útvonal az EU-ba a nyugat-afrikai volt: a Kanári-szigetekre idén márciusig mintegy 5400 migráns érkezett, ez több mint kétszerese az egy évvel ezelőttinek.

A Földközi-tenger keleti térségében észlelt illegális határátlépések száma is több mint kétszeresére, 3500-ra nőtt. Eközben a közép-mediterrán útvonalon az év első két hónapjában kis mértékben, 4500-ra csökkent az illegális határátlépések száma.
2022 első két hónapjában a földközi-tengeri térség nyugati része volt a legkevésbé aktív tengeri útvonal, itt 8 százalékos növekedést regisztráltak, kevesebb mint 1800 illegális határátlépéssel.
A keleti, szárazföldi útvonalon az év első két hónapjában mintegy 340 illegális határátlépést észleltek, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak, de ez a szám nem tartalmazza az ukrajnai háború elől menekülőket.
Nagy-Britanniában idén márciusig 3100 illegális bevándorlót fogtak el, akik a csatornán keresztül érkeztek az országba, ez kétszerese az egy évvel ezelőtti számnak.

Az embercsempészek is kihasználják a háborús helyzetet

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint fennmarad a nyomás a déli határon, elsősorban azért, mert Törökországban súlyos társadalmi feszültséget okoz az évek óta ott élő mintegy 4 millió menekült, és az ottani gazdaság nem tud munkát adni ennyi embernek. Éppen ezért egyre többen indulnak el Európa felé. Ráadásul Szerbiába továbbra is vízum nélkül utazhatnak be a tunéziai állampolgárok, a marokkóiak pedig ugyanígy érkezhetnek Törökországba, tehát folyamatos az utánpótlás.

Hozzátartozik a képhez, hogy a migránsokat kibocsátó országokban a lakosság mintegy 70 százaléka fiatal, és 30 százalékuk munkanélküli. Vagyis, ha tehetik, bármilyen státusszal az unióban akarnak maradni, hiszen nincs veszítenivalójuk.
A kutató az M1-nek adott elemzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy az embercsempészek igyekeznek kihasználni az ukrajnai háborúval megjelent „üzleti lehetőséget”. Különböző Facebook-csoportokban megjelentek olyan hírek, hogy Ukrajnából most az unió felé nyitottak a határok, érdemes ezt kihasználni. Ez például esélyt jelent azoknak a migránsoknak, akik Romániában tartózkodnak, és azoknak is, akik a tavalyi év végén Fehéroroszországból nem tudtak belépni Lengyelországba, de most megpróbálhatnak Ukrajna felől az EU-ba jutni.

Meg kell védeni Európát a bűnözőktől, terroristáktól

Az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete (Europol) az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos valamennyi ország határvédelméhez segítséget nyújt. Hamarosan Magyarországon is szakemberek és vendégtisztek támogatják biztonsági ellenőrzésekkel és nyomozással a nemzeti hatóságokat az európai külső határokon.

A kisegítő személyzet feladata, hogy azonosítsa azokat a bűnözőket és terroristákat, akik a háborús helyzetet kihasználva a menekültáradattal próbálnak bejutni az Európai Unióba. A szakemberek és vendégtisztek információkat is gyűjtenek, amelyeket európai szintű bűnügyi fenyegetések értékelésére és a megfelelő válaszlépések kidolgozására használnak majd.
Az ukrán hatóságokkal kiegészülő együttműködés keretében végzett információgyűjtés lehetővé teszi az Europol számára, hogy előre jelezze a biztonságra fenyegetést jelentő fejleményeket.

A szlovén határ is nyomás alatt áll – Szlovéniában az év első két hónapjában 1128 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában, és nőtt a nemzetközi védelemért folyamodók száma is. A legtöbb migráns Afganisztánból indult útnak. A rendőrség közleménye szerint a legnagyobb nyomás továbbra is a délnyugat-szlovéniai, koperi rendőrkapitányság ellenőrzése alá eső területre nehezedik, de jelentős migrációs nyomást regisztráltak a horvát határhoz közeli Novo Mestóban is. A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Boszniába, onnan Horvátországba, majd Szlovéniába folytatják útjukat, ahonnan pedig Nyugat-Európába szeretnének eljutni.

Vajon hány embert érint az elhúzódó háború, és mit gondolnak a németek az ukrán menekültekről? Ezekre a kérdésekre is választ kapsz a Ripost7 április 12-én megjelent számából. Keresd az újságárusoknál!