
Sikerült megszólaltatni két kijevi asszonyt, akik abban a toronyházban éltek, amelybe már a háború harmadik napján rakéta csapódott, megsemmisítve otthonukat.
Múlt csütörtökön hajnalban szólaltak meg először a légvédelmi szirénák Kijevben, az oroszok ekkor indították az első rakétákat Ukrajna felé, és kitört a háború. Már a szirénák hangja is elborzasztotta a fővárosban élőket, sokan igyekeztek védett helyre vonulni, ám a többség ekkor még nem gondolta, hogy akár civil épületek is veszélyben lehetnek. Az elmúlt szombaton azonban megtörtént az addig elképzelhetetlen: a Lobanszkij sugárúton lévő toronyházat rakétatalálat érte. Az épület a 17 és a 21. emelet között súlyosan megsérült, mintha kiharaptak volna egy nagy darabot az oldalából.

A Bors munkatársának sikerült két olyan nővel beszélgetni, akik korábban éppen abban az épületben éltek. Elena és édesanyja a szerencsések közé tartoznak, ugyanis ők megúszták a támadást, csak az otthonuk nem.

Borzalmasak az ottani állapotok. Rettegtünk, de maradtunk volna, hisz ott az életünk. De a rakétatámadás után semmi sem maradt a lakásunkból, csak hamu. Gyakorlatilag kilőtték alólunk a házat. Ez maradt a mi régi életünkből is
– sírta el magát Elena és édesanyja is.
– Semmi más nem maradt, csak hamu. Ez maradt a mi régi életünkből is. Gyakorlatilag kilőtték alólunk a házat – tették hozzá szomorúan. Nem tudják, mi lesz ezután. Csak akkor jelent meg halvány mosoly az arcukon, amikor a magyarokról beszéltek. – Minden bizonytalan. De a magyarok csodálatosak, nagyon köszönjük, amit értünk tettek!
A rakétatámadás miértjére nem derült fény, az oroszok szerint az ukránok tehették, véletlenül, szerintük pedig az orosz egységek voltak.







