Dél-erdélyi templomút kötheti össze a magyar segítséggel újjászülető templomokat

Kulturális turizmussal, egy dél-erdélyi templomút kialakításával biztosítaná a régió hívek nélkül maradt templomainak megóvását a Teleki László Alapítvány és a református egyház. Sajnos ezek közül sokat nem használnak, magyar közösség híján. Így azonban a magyar kormánypénzből felújított-felújítandó értékek használatban lennének. A terveket idén tavasszal mutatják be. A rendszer az erdélyi szász emlékek esetében jól működik: olyan helyeken, ahol szászok már nincsenek, egy-egy személy ügyel a szászok épületeire, amik látogathatók. Az elképzelés a kulturális turizmust is fejlesztené, és visszahozná a műemlékeket a köztudatba.

Mint azt a Ripost7 írja: átfogó Kárpát-medencei templomfelújítási programot hirdetett meg Magyarország kormánya, amelyből 400 templom felújítását biztosítja. A kedvezményezettek között 262 erdélyi templom szerepel, a programra 3,5 milliárd forintot fordítanak.

Fából épült a legrégebbi moldvai templom

A Nagypatak és Forrófalva közös temetőjében álló parányi fatemplomban csak kivételes alkalmakkor tartanak szertartásokat. A felújítását követően novemberben szentelték újra. 

A felújítást a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) koordinálta és 75 ezer euróval támogatta a magyar külügyminisztérium. Az MCSMSZ elnöke az esemény után elmondta: ez az első alkalom, amikor magyarországi támogatással műemléket újítanak fel Moldvában, egy csángók által lakott településen. Megerősítették a templom alapját, kicserélték a korhadt gerendákat, szarufákat és más faelemeket, és újrafedték tölgyfa zsindellyel az épületet. 

Petru-Iulian Bucur muzeológus tanulmánya szerint Forrófalván 1420-ban husziták telepedtek le. A települést 1435-ben említik először, és a helyi hagyomány szerint ekkor épült a kis fatemplom is, melynek első írásos említése 1605-ből való. Az idők során a kis templomot többször újraépítették. Nyugati ajtaját a muzeológus feltételezése szerint az 1745 és 1762 közötti javítás alkalmával alakították ki. Az ajtón ma is elolvasható fába vésve a „Bálint Márton csinálta” felirat.

Csipkerózsika-álomból éledt fel a kolozsvári evangélikus templom

Külsőleg és belsőleg is gyönyörűen felújították a kolozsvári evangélikus-lutheránus műemlék templomot. Szeptemberben szentelték újra. 

Az épület Isten kegyelméből felébredhetett Csipkerózsika-álmából, és bár sokan méltányolják gyönyörűen megújult muzeális értékeit, azonban a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen

– hangsúlyozta Adorjáni Dezső evangélikus lelkész. Kiemelte: amikor olyan kort élünk, hogy Európa-szerte vendéglők és hotelek lesznek az Isten házából, fontos, hogy az erdélyi templom élő maradjon. 

A templom orgonája nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély legnagyobb és legjobb pneumatikus hangversenyorgonája. A Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő által készített oltárképet Marosvásárhelyen Kiss Loránd, az 1721-es, kagylódíszes kupájú kő keresztelőmedencét Nagy Benjámin kőrestaurátor műhelyében restaurálták. A karzat alatti részben gyerekeknek szánt, üvegfalakkal rendelkező kuckót alakítottak ki, ahová az anyukák, apukák bemehetnek gyerekeikkel.

További csodaszép erdélyi templomokról olvashatsz, illetve láthatsz fotókat a Ripost7 március 16-án megjelenő számában. Keresd az újságárusoknál!