Nem tartotta be a szavát Putyin: a tűzszünet ellenére lövik a menekülő lakosságot

Folyamatosan tárgyalnak az orosz féllel, hogy biztosítsák a korridornál a tűzszünetet. Addig azonban az evakuálás nem kezdődik meg - emelték ki. A RIA orosz hírügynökség viszont azt közölte - szintén a helyi hatóságokra hivatkozva -, hogy a folyosó a déli óráktól nyitva áll.

Az orosz védelmi minisztérium szombat reggel jelentette be, hogy humanitárius folyosót nyitnak Mariupolnál és az ugyancsak Donyeck megyében található Volnovahánál annak érdekében, hogy a civil lakosság elhagyhassa az ostrom alatt álló városokat.

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko nem sokkal korábban már sürgette a humanitárius folyosó kialakítását, és Telegram-csatornájára feltöltött üzenetben azt közölte, hogy a város "kérlelhetetlen" támadásokat kénytelen kiállni. 

A városvezetés 200 ezer ember távozásával számol - derül ki a nyilatkozatokból.

A hétvégén kerülhet sor az ukrán–orosz béketárgyalások harmadik fordulójára, miután a csütörtöki egyeztetésen nem történt áttörés. Ukrajna legnagyobb atomerőműve péntekre virradóan orosz kézre került, Vlagyimir Putyin pedig óva intette a Nyugatot az újabb szankciók bevezetésétől.

Áttörés nélkül ért véget az ukrán–orosz béketárgyalások második fordulója. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Fehéroroszországban tartott egyeztetés után elmondta, előzetes megállapodás született a felek között humanitárius folyosók létrehozásáról, amelyeken a civileket evakuálhatják, a segélyszállítmányokat pedig eljuttathatják azokba az övezetekbe, ahol a legsúlyosabbak a harcok. Az elnöki tanácsadó azt mondta, a tárgyalások harmadik fordulójára a hétvégén kerülhet sor.

Sajnálkozását fejezte ki Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a Fox News hírcsatornának nyilatkozva, hogy az Egyesült Államok segítsége csak Oroszország ukrajnai hadműveletének megindulása után érkezett meg. Hozzátette, hogy országa támogatásának kérdése nem Joe Biden amerikai elnökön áll, hanem sokkal inkább a világ döntésképtelenségén. Az ukrán elnök csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján a TASZSZ hírügynökség szerint egyébként úgy fogalmazott, jelenleg nem az európai uniós tagság a legfőbb prioritás országa számára.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon tárgyalt Emmanuel Macron francia államfővel. A Kreml tájékoztatása szerint Putyin „érvekkel alátámasztott magyarázatot” adott Macronnak a neonácik jelentős szerepéről az ukrán állami politikában. Elismételte, hogy Moszkva célja elsősorban Ukrajna demilitarizálása és semleges státusza, egyúttal leszögezte, hogy az offenzíva célkitűzéseit mindenképpen teljesíteni fogják. Putyin ezt követően Olaf Scholz német kancellárral is egyeztetett, akinek azt mondta, Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában – az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén.

Az orosz elnök egy pénteki, televízióban is közvetített kormányzati ülésen úgy fogalmazott, Moszkvának nincsenek barátságtalan szándékai a környező országokkal szemben, minden cselekedete kizárólag az ellene irányuló barátságtalan intézkedésekre adott válasz. Azt tanácsolta a Nyugatnak, hogy ne vezessen be korlátozásokat, amelyek csak tovább éleznék a helyzetet. „Mi minden kötelezettségünknek eleget teszünk, és ezután is így fogunk tenni” – mondta.

Kategorikusan tagadta országa részvételét az ukrajnai háborúban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki az állami média szerint hangsúlyozta, senki nem kérte a fehérorosz hadsereg beavatkozását. Egyúttal elmondta, hogy megerősítik az ukrán határ közelében állomásozó fehérorosz csapatokat.

Az ukrán hadsereg pénteki közlése szerint az orosz erők jelenleg Kijev bekerítésére törekszenek. Az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko az ARD német köztelevíziónak nyilatkozva kiemelte, dicsőség lenne meghalni a hazáért. Mint mondta, eddig sok katona mellett már nagyjából száz civil is elhunyt a több mint egy hete tartó orosz támadásban.

A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost péntekre a hírek szerint teljesen körülzárták, és támadás érte az ukrán légvédelmi rendszert is a Fekete-tenger partján. Az orosz hadsereg péntekre virradóan átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett, amely a legnagyobb Ukrajna négy atomerőműve közül. Az erőmű területén a harcok következtében tűz ütött ki, amelyet később eloltottak. Az orosz védelmi tárca Kijevet vádolta meg a támadás elkövetésével.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi azt mondta, az erőmű mind a hat reaktorának biztonsági rendszere sértetlen, nem került radioaktív anyag a levegőbe. Boris Johnson brit kormányfő a történtek után telefonon beszélt Zelenszkijjel, akinek elmondta, Putyin „felelőtlen lépései közvetlen fenyegetést jelenthetnek egész Európa biztonságára”.

Röviden

Elfogadta az orosz parlament mindkét háza azt a törvényt, amely bünteti az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztését és az Oroszország elleni szankciók sürgetését. Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig terjedő (több mint 4,7 millió forintos) pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet szintén pénteken elrendelte a Facebook oroszországi működésének blokkolását, mert szerinte az hátrányosan megkülönbözteti az orosz médiumokat.

Az Egyesült Államok újabb bűntetőintézkedéseket vezetett be orosz oligarchák és családjaik ellen. Szankciós listára került Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is. A brit kormány egyes jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchákat vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal büntet.

Az olasz jobboldali Liga vezetője, Matteo Salvini készen áll arra, hogy ellátogasson az ukrán–magyar vagy az ukrán–román határra. Salvini pénteken azt mondta, Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfőnek is köszönetet mondott az ukrajnai menekültek befogadásáért.

Életét vesztette Ukrajnában Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy, az orosz szárazföldi erők 41. egyesített fegyveres hadseregének parancsnokhelyettese. Szuhovetszkijjel egy mesterlövész végezhetett, ezzel ő lett az orosz–ukrán konfliktusban eddig meghalt legmagasabb rangú orosz tiszt.

Szöul mentességet szerzett az orosz exportra vonatkozó amerikai szankciók alól néhány dél-koreai termék esetében. Az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy Dél-Korea engedélyezze egyes áruk, köztük okostelefonok és autók eladását Oroszországnak, ameddig biztos, hogy a termékeket nem használják fel katonai célra. Számos dél-koreai termék amerikai technológiára támaszkodik, amely miatt Szöulra is vonatkoznak amerikai exportkorlátozások.