Ezért a magyar finomságért állnak sorba Dubajban az emberek

Hétköznap reggel álmosan ébredezik az arab világváros, nyitáskor még csak lézengenek a világkiállítás bejáratánál. A hangosbemondó folyamatosan darálja, hogy jegyvásárlás előtt mindenki készítse elő PCR-tesztjét. Komolyan veszik a világjárványt, a beutazáshoz is negatív koronavírus-tesztet kérnek és az utcán is maszkot hordanak.

Emiatt halasztották el egy évvel az Expo2020-at, de most, egy évvel később sem olyan az érdeklődés, mint amire a járvány előtt számítani lehetett. Pedig sok különlegesség van, a brazilok tengerpartot idéző házától a svédek erdejéig és a csehek söréig, lehet tervezni saját repülőgépet az Emirates légitársaság pavilonjában és csúszdázni a luxemburgoknál. Minden huszadik látogató a magyar pavilonba is betér, és elégedetten távozik, sőt visszatérő vendégek is vannak. A magyarok úgy mutatják meg gyógyvizeiket és forrásaikat, úgy emelik piedesztálra a vizet a sivatag közepén, hogy közben egyetlen csepp víz sem éri a látogatót, miközben rengeteg interaktív módon szerezhet információt a vízről és Magyarországról.

Lift és lépcső is felvisz a 3. emeletre, hogy onnan a patakot idéző kék csík mentén leereszkedjünk egészen az aqua bárig, ahol végre igazi vizet kóstolhatunk, frissen csapolva. De ne szaladjunk előre!

Útközben érezzük a víz illatát, halljuk csobogását, látjuk, hogyan alakult ki 30 millió év alatt a Pannon tengerből a mai magyar vízi világ, vadászhatunk gyógyfürdőhelyekre, tükörteremben vesznek körül a gyógyvízben fellelhető ásványok, csavargathatjuk a vízcsapokat, magunk is hullámokat kelthetünk a kezünkkel a falon és érintéssel hívhatjuk elő, milyen csodákra képesek a vizes gyógykezelések. Ez utóbbi a helyi lakosság kedvence: fogalmuk sincs arról, ami a magyaroknak természetes: mi mindenre jók a különböző vizes gyógymódok, iszappakolások.

„Az ásványvizeink, a termálvizeink hosszú évezredek, évmilliók óta rejtőznek a földben. Ezt próbáljuk kitermelni és különböző célokra felhasználni. Az is izgalmas a látogatók számára, hogy a termálvizeink hogyan hatnak az egészségre, a különböző kúráink hogyan segítenek betegségek megelőzésében vagy a gyógyulási folyamatokban. A fa és a víz egy különleges egységet alkot itt nálunk” – mondja Tóth Andrea, az Expo 2020 Magyarország Nkft. Ügyvezetője.

„Az öböl-menti országokban egyáltalán nem ismerik a fát mint építőelemet, így hosszú időbe és nagy erőfeszítésbe telt, hogy elfogadja a helyi építésügyi hatóság, hogy mi egy 2000 négyzetméteres faszerkezetet építünk itt fel. De megérte: nagyon szeretnek minket. Szeretik a pavilont, azt a fajta figyelmességet és kedvességet, törődést, ami a magyar vendégszeretet sajátja. A mi kiállításunk úgy van kitalálva, hogy egy vezetés is tartozik hozzá, így személyes kapcsolatba kerülünk a látogatókkal. Az interaktivitásának köszönhetően nagyon népszerű a gyerekek körében, van olyan helyi család, amelyik többször visszajött, éppen a gyerekek kedvéért” – mondja.

Annak ellenére, hogy menet közben felmerültek új költségek, a kiállítás szervezői kijöttek az eredeti költségvetésből, egyetlen fillért sem kértek pluszban. A kiállítás sikeréhez az is hozzájárul, hogy akik itt dolgoznak, távol a családjuktól és barátaiktól, nem munkának tekintik ezt a szolgálatot, hanem ezer apró ötlettel szolgálják a célt.

„Amikor a kollégáim jelezték, hogy a VR-szemüvegekbe nem tudnak belenézni a gyerekek, mert nem érik fel, akkor készítettünk fellépőket, illetve lejjebb helyeztünk néhányat. Az ő ötletük volt a kürtőskalács árusítás is, amióta megnyitottunk, a pavilon előtt sorok állnak, 700 ezer forintot is kiárusítunk egy nap” – teszi hozzá Tóth Andrea.

A legnagyobb attrakció pedig a kiállítás végén a Dóm, aminek a közepén imitált tó van, akár innen is nézhető a víz élete. Körülöttünk tombol a vihar, jön a fagy, kisüt a nap és megolvad a jég, megannyi arcát mutatja a víz. A kiállítás végén pedig vár a vízkóstoló és a shop, ahol különleges magyar kézműves termékek sorakoznak.

Az étteremben pedig a legjobb magyar ízekkel ismerkedhet a látogató, a töltött káposztától – ami itt libahúsból készül – a sült kacsacombig és a csirkepaprikástól a halászléig. Mint azt a séf a Ripost7-nek elárulta, a legnehezebb az alapanyagok beszerzése, a káposztát például maguk savanyítják és az uborkát is helyben kovászolják.

Mire kiérünk, sülnek a kürtős kalácsok és a szomszédos színpadon beindul a műsor, de azt már nem várjuk meg: van még néhány óránk, hogy belekóstoljunk ebbe a különleges világvárosba is, ami leginkább egy hatalmas luxus vidámparkra és bevásárlóközpontra emlékeztet.

Beszédes számok

* 10 millió ember nézte már meg a világkiállítást. * 192 pavilon kínál látnivalót. * 6 hónapig tart a kiállítás, 2021. október 1-től 2022. március 31-ig. * Napi 12 órában, délelőtt 10-től este 10-ig van nyitva a kiállítás a hét minden napján. * Minden 20. látogató, azaz több mint 500.000 ember tért be eddig a magyar pavilonba. * A kiállítás végéig összesen 1.000.000 látogatóra számítanak. * 60 magyar és 30 helyi munkatárs dolgozik a pavilonban fél éven át. * 6 körös kiválasztási folyamat végeredményeként döntöttek arról, kik dolgozhatnak itt. * 4 hetes képzésen vettek részt a pavilon munkatársai, mielőtt kiutazhattak. * 2000 négyzetméteres faszerkezetben helyezték el a kiállítást. * 22 színpad van az expón, a legnagyobb, 15 ezer nézőt befogadó színpad a magyar pavilon mellett áll. * naponta 700.000 forint bevételt hoz a magyar kürtőskalács. * 700-nál is több magyar művész lép fel az expón.

Meg akarta venni a Hévízi-tavat a dubaji herceg

Elárult egy kedves kis epizódot a Ripost7-nek Tóth Andrea. Amikor Dubaj trónörököse, Hamdan bin Mohammed bin Rashid Al Maktoum – aki mellesleg az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke is – meglátogatta a világkiállítást, vendégeskedett a magyar pavilonban és el volt bűvölve. Különösen a Hévízi-tó keltette fel érdeklődését a tündérliliomokkal.

Azt mondta, szeretne ő is egy ilyen tavat. A pénz nem probléma, kiásatja a helyét és átszállíttatja Dubajba.

Udvariasan közölték vele, hogy ez lehetetlen: a Hévízi-tó olyan természeti képződmény, amelyből a világon mindössze kettő van, az egyik Magyarországon, a másik Új-Zélandon. A tőzegmedrű forrástavat a 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból percenként 30–40 ezer liter vízhozammal feltörő, 38 °C-os víz táplálja. Nemcsak áttelepíteni nem lehet, de olyan magyar kincs, ami semmi pénzért nem eladó.