Kínos: 10 ezer forintos kütyüvel buktatták le a német titkosszolgálat fedőszervezetét

Németországban évek óta találgatások tárgyát képezi, hogy a Belügyminisztérium égisze alatt működő Szövetségi Távközlési Szolgálat (Bundesservice Telekommunikation – BST) pontosan milyen feladatot lát el az állam működésében. A 2011-ben alapított, berlini székhelyű hatóság tevékenységéről mindösszesen annyit tudni egy évekkel ezelőtt kiadott közleményből, hogy „szakirányú és támogató feladatokat, valamint az információs és kommunikációs technológia területén történő korszerűsítési segítségnyújtást” végez.

Megalakulása óta a mindenkori német kormány látványosan titkolózik a BST-vel kapcsolatban. Mint kiderült, ez egyáltalán nem véletlen, az ügynökség ugyanis valójában a német titkosszolgálat egyik fedőszerve – derítette egy ék egyszerű trükk segítségével egy berlini polgárjogi aktivista a német Bild napilap online kiadásának beszámolója szerint.

A történet főszereplője, Lilith Wittmann nem gondolta túl a világ egyik legprofibb titkosszolgálatának a leleplezését: a 20-as évei közepén járó lány az Apple egyik kevésbé ismert, ám annál hasznosabb termékét, az úgynevezett AirTag-et vette be a cél érdekében. Az érme nagyságú kütyü lényege, hogy a GPS-koordinátáit, azaz a pontos helyzetét bármikor le lehet olvasni a hozzá szinkronizált okostelefon segítségével. Funkcióját nézve a termék értelmét az adja, hogy a könnyen elkallódó tárgyakra, például slusszkulcsra vagy pénztárcára rögzítve, azok könnyen megtalálhatóvá válnak. Egy AirTag ára 10 ezer forint körül mozog, de egyszerre többet vásárolva ennél olcsóbban is be lehet szerezni.

Már a rendeltetésszerű felhasználását tekintve is rendkívül hasznos tud lenni az AirTag, Lilith Wittmann azonban fogta a kütyüt, borítékba tette, majd postán elküldte a Szövetségi Távközlési Szolgálat berlini irodájába. Ezt követően az aktivista hátradőlt, és a telefonján követte nyomon, hogy merre jár a küldeménye, ami a legnagyobb meglepetésére nem BST-nél, hanem Alkotmányvédelmi Hivatalnál (BfV), Németország szövetségi belföldi hírszerző ügynökségénél kötött ki Kölnben.

„Hogy rájöjjünk, pontosan hová kerülnek a leveleink, lehet sok kutatást végezni, vagy egyszerűen elküldhetünk egy kis eszközt, amely rendszeresen továbbítja az aktuális helyzetét”

- fogalmazott egy újságírói kérdésre Wittmann, aki azt is elmondta, hogy nagyon vicces volt nézni, ahogy a levelét a berlini válogatóközpontból egy Köln-Ehrenfeld-i válogatóközpontba szállítják, majd onnan elviszik a Alkotmányvédelmi Hivatal kölni központjának épületében, holott ő a fővárosban található BST-irodát tüntette fel címzettként. Az aktivista szerint ezzel lényegében bebizonyosodott, hogy az ártatlan nevű állami ügynökség valójában a titkosszolgálat egyik fedőszerve, hozzátéve, hogy annak működését és célját továbbra is homály fedi.

Fontos megjegyezni, hogy egy hírszerző ügynökség létezésének eltitkolása egyáltalán nem példa nélküli dolog. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) például 1952-ben hozták létre, de a létezését csak 1975-ben fedték fel a nyilvánosság előtt. Sőt, az Egyesült Királyság titkosszolgálatának, az MI6-nek a létezését is csak az 1980-as évek elején ismerte el a brit kormány, holott az már a évtizedek óta működött, igaz, ez lényegében nyílt titok volt.