tóth gabi
Joe Biden amerikai elnök előszeretettel aggódik a más országokban uralkodó jogállami viszonyok miatt, ám hazai pályán laza csuklóval eltörölné a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik fontos elemét, hogy a pártjának előnyös törvényeket fogadhasson el a Kongresszus.
ÍAz Egyesült Államokban jelenleg a szövetségi törvényhozás mindkét házában szűk demokrata párti többség van, ám az amerikai baloldal ennek ellenére sem tudja keresztülnyomni a számára fontos törvénytervezeteket a Kongresszuson az úgynevezett az obstrukciós (filibuster) szabályok miatt. Ez alapján ugyanis a republikánusoknak jogában áll a vita elnyújtásával akadályozni a törvényalkotói munkát, a vita megtöréséhez pedig legalább 60 százalékos szavazattöbbségre van szükség.
Az obstrukciós szabályokat még az alapítóatyák fektették le a 18. században, mondván, hogy így a mindenkori többségnek nem lesz korlátlan hatalma, és kizárólag olyan törvényeket lehet majd elfogadni, ami vagy nagy támogatottságot élvez, vagy egy közös megegyezés következménye. Magyarul az obstrukció lehetősége egy fontos eleme az amerikai fékek és ellensúlyok rendszerének, ám Joe Biden elnök most ezt egy tollvonással eltörölné, hogy keresztülvihesse pártja programját a kongresszuson – írja a CNN.
Biden egy Georgia államban tartott keddi beszédében jelentette be, hogy támogatja az obstrukciós szabályok részleges eltörlését, hogy átvigye a Kongresszuson a „választási reformot”. Az elnök szerint eljött a pillanat „mikor a demokráciát kell választani az autokrácia helyett.”
A Biden által idézett választási reform az amerikai belpolitika egyik legmeghatározóbb kérdése volt az elmúlt egy évben. Az erről szóló törvényjavaslat enyhítené a szavazásra jogosultakkal szemben támasztott jogi feltételeket, a szavazókörzetek határait nem az egyes tagállamok, hanem csak független bizottságok szabhatnák át, kibővítené a választói regisztrációt (pl. automatikus és aznapi regisztráció) és a szavazáshoz való hozzáférést (pl. levélszavazás és korai szavazás), felgyorsítaná a börtönből szabadult bűnözők szavazáshoz való hozzáférését és megnehezítené a választópolgárok névjegyzékből való eltávolítását.
A tervezetet a Képviselőház már többször megszavazta, ám a Szenátuson mindig elakadt, többségében a republikánusok obstrukciója miatt. Ez persze nem véletlen, a jobboldal szerint ugyanis a törvény megfosztaná a tagállamokat a választás lebonyolításának jogától, így kevésbé lehetne tetten érni a csalást. Mint mondják, a demokratáknak kizárólag a szavazóbázisuk növelése a célja, amit úgy kívánnak elérni, hogy boldog boldogtalannak előre kiküldenék a szavazócédulákat postai úton, illetve lehetővé tennék a bizonytalan státuszú személyek számára a szavazást, akiknek még fényképes igazolványt sem kellene bemutatni ehhez. Ezzel szemben a demokraták az állítják, hogy a tervezet célja a választásokból hosszú ideje kihagyott és kizárt amerikaiak újbóli bevonása.
Hogy mennyire fontos ez a tervezet a demokratáknak, azt jól jelzi, hogy nemrég felajánlották a republikánusoknak, hogyha engedik szavazásra bocsájtani a választási reformokat, akkor cserébe 20 republikánusok által támogatott tervezetet engednének át. Mitch McConnell, a republikánusok frakcióvezetője azonban nemet mondott az ajánlatra.
Jelen állás szerint tehát a választási reform mögött nincs kellő támogatottság, ezért a demokrata oldal most a fékek és ellensúlyok lebontásával próbálkoznának, hogy a játékszabályok nekik kedvezzenek. Az obstrukciós szabályok eltörlésének ötlete azonban még a baloldalon is hatalmas felháborodást váltott ki: Joe Manchin és Kyrsten Sinema demokrata szenátorok előre jelezték, ezt ők semmilyen formában sem fogják támogatni.
Fontos megjegyezni, a választási reform egyike a Biden-adminisztráció prioritásainak, így várhatóan mindent meg fognak tenni, hogy az idén november esedékes félidős választások előtt keresztülvigyék a tervezetet a Kongresszuson. Utána ugyanis vélhetően már nem lesz lehetőségük erre, tekintve, hogy felmérésék szerint elsöprő republikánus győzelem várható a voksoláson.