100 terroristagyanús személyt is kimenthettek Afganisztánból a nyugati csapatok

Egy amerikai kormányzati tisztségviselő azt nyilatkozta a Defense One című nemzetbiztonsági szakportálnak, hogy a NATO-csapatok eddig több mint 100 olyan afgán állampolgárt menthettek ki légihídon keresztül a kabuli reptérről, akik szerepelnek a hírszerző ügynökségek megfigyelési listáin, tehát potenciálisan terroristagyanús személyként kell kezelni őket. A neve elhallgatását kérő hivatalnok azt követően szellőztette meg a mellbevágó számokat, hogy egy Katarban található amerikai légibázison végzett biztonsági átvilágítás során észlelték, hogy a kabuli repülőtérről evakuált afgánok közül legalább egyvalaki a magát Iszlám Államnak nevező szunnita terrorszervezet tagja.

A tálibok afganisztáni hatalomátvétele következtében a NATO-csapatok már csak a kabuli repteret tarják ellenőrzésük alatt, hogy azon keresztül szállíthassák haza a nyugati állampolgárokat, és az intervenciós csapatok munkáját az elmúlt 20 évben segítő afgánokat. A mentési munkálatok meglehetősen zűrzavarosak, ezért a kimentett afgánok nemzetbiztonsági átvilágítását egy közbeiktatott országban (leggyakrabban közel-keleti amerikai támaszpontokon), vagy a célországban végzik el az illetékes hatóságok. Így fordulhat elő, hogy a Kabulban repülőre pakolt afgánok terroristakapcsolatai sok esetben csak akkor derülnek ki, amikor már leszálltak Európában vagy az Egyesült Államokban.

A Daily Mail kérdésére az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy „a hírszerzés, és a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó kormányzati szervek szakemberei minden különleges bevándorlási vízumot (SIV) kérelmező afgán esetében átvilágítást és biztonsági ellenőrzést végeznek, mielőtt beengednék őket az Egyesült Államokba.”

Úgy tudni, hogy a kabuli reptérről evakuált afgán állampolgárokat az Egyesült Államok vám- és határőrségének (CBP) ügynökei ellenőrzik biometrikus adatok, többek között arcfelismerés, íriszszkennelés és ujjlenyomatok, valamint a bűnüldözési adatbázisok alapján. Az emberek gyors és hatékony átvilágítása azonban nem lehetséges, mivel a Védelmi Minisztérium adatbázisának lehívása időigényes.

„Akár egy órát is igénybe vehet, amíg a rendszer megállapítja valakiről, hogy potenciális biztonsági kockázatot jelent-e. Ez több ezer ember esetében több ezer órát jelent. A rendszer működik, csak lassan. Időnk viszont nincs”

- fogalmazott egy kormányzati tisztségviselő, aki azt is elárulta, hogy eddig a katari Al Udeid légibázison azonosították a legtöbb biztonsági kockázatot jelentő személyt, de a rendszer lassúsága miatt vélhetően már több terroristagyanús afgánt is elérte Amerikát.

Ahogy arról a RIPOST korábban beszámolt, a nyugati nagyhatalmak közül többnek is sikerült már biztonsági kockázatot jelentő személyeket kimentenie a kabuli reptérről. A francia hadsereg például 5 olyan afgán állampolgárt szállított Párizsba, akik – közvetlenül vagy közvetett módon – kapcsolatban állnak az iszlamista tálibokkal.

Az Egyesült Királyságnak pedig egy terrorizmussal vádolt személy sikerült Birminghambe szállítania a közép-ázsiai országból a brit evakuálási program keretében.

Brüsszelben csak a hét első három napján 626-ra nőtt a nemzetközi védelmet kérvényezők száma – erről Theo Francken, az Új-Flamand Szövetség parlamenti képviselője, volt belga migrációs államtitkár számolt be a közösségi oldalain a minap. Korábban hosszú hetekre becsülték, mire az afgán válság hatása látszódhat az európai menekült statisztikákban, és most a belga főváros esetében sem arról van szó, hogy máris afgánok tömegei érték volna el az EU központját.

Ez a végső jutalom az évekig tartó törvénytelenségért. Merülj alá, és majd csak kapsz papírokat. Ez Belgium

– magyarázta Francken, megerősítve, hogy most valószínűleg az évekig illegalitásban élő afgánok is „előbújnak” belgiumi papírok reményében, emiatt a hirtelen magas mutatók. A belga hatóságok eddig egyébként összesen ezernégyszáz belgát, azok afgán segítőit és más, védelem alá eső helyieket hoztak ki Kabulból.

A Benelux államban némi felzúdulást okozott, hogy a menedékkérők egy részét ideiglenesen a vallóniai Spaban, a nyári árvizek által sújtott településen helyezték el.

– A katasztrófa áldozatainak most az újonnan érkezőkkel kell osztozniuk azon a kevés dolgon, ami megmaradt. Értesíteni fogom a menekültügyi államtitkárt a botrányos helyzetről – mondta a helyi sajtónak Sophie Delettre, Spa liberális polgármestere, azt is kifogásolva, hogy a menekültügyi hatóságok lényegében segítség nélkül adták át a több tucat menedékkérőt a városvezetésnek. Mások az érkezők jelentette potenciális fenyegetettségről panaszkodtak, mire válaszul Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter tegnap közölte: nem engednek be senkit, aki a legkisebb veszélyt is jelentheti Belgiumra nézve. Emlékezetes, nemrég a Het Nieuwsblad belga lap szellőztetett meg egy belső rendőrségi levelezést, amely a menedékkérők között megbúvó szélsőségekre, mint lehetséges forgatókönyvre figyelmeztetett. Közben Brüsszelben nem csak a statisztika szempontjából fokozódik a menekülthelyzet.

Közel kétszázötven, zömében afrikai bevándorló elfoglalt egy egykori banképületet, s papírokat követelnek maguknak.

Akadnak olyanok is közöttük, akik gyakorlatilag már egy évtizede a Benelux államban élnek, ám dokumentáció hiányában nem férnek hozzá a szociális ellátórendszerhez – derült ki a belga közszolgálati televízió, az RTBF friss beszámolójából. A menedékkérők úgy hivatkoznak magukra, mint akikről a belga kormány, a zömében balliberális pártokat tömörítő, úgynevezett „Vivaldi-koalíció” megfeledkezett. Rövid időn belül ez már a sokadik hasonló épületfoglalás a városban. Lapunk többször cikkezett róla, hogy több száz illegális bevándorló egy belvárosi templomban éhségsztrájkolt hónapokig, mire sikerült egyezségre jutniuk a belga kormánnyal.