Tömeggyilkos iráni bevándorló ellen emeltek vádat Svédországban

Háborús bűncselekmények miatt vádat emelt a stockholmi főügyészség egy 60 éves iráni bevándorló ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy több mint száz politikai foglyot végzett ki az 1980 és 1989 között zajlott Irak–iráni háború utolsó hónapjaiban, azaz több mint 30 évvel ezelőtt - írja a Deutsche Welle német közszolgálati hírportál.

A meg nem nevezett perzsa férfit még 2019 második felében vették őrizetbe, miután egy Iránból érkező utasszállító fedélzetén leszállt a stockholmi Arlanda repülőtéren. A gyanúsított első bírósági tárgyalását augusztus elejére tűzte ki a vádhatóság.

Az Irak-iráni háború utolsó hónapjaiban az iráni vezetés elrendelte a politikai fogvatartottak tömeges megsemmisítését, mivel az ország korábbi vallási elöljárója, Khomeini ajatollah attól félt, hogy a konfliktus után a nemzetközi közösség nyomására szabadon kell majd engedniük a koholt vádak alapján bebörtönzötteket, akik aztán belülről bomlasztják szét a radikális iszlám köztársaságot.

A svéd ügyészség által bemutatott váddokumentum szerint 1988. július és augusztus között szinte mindenhol voltak brutális és tömeges kivégzések Iránban, többek között a Teherán tőszomszédságában található karadzsi börtönben is, ahol a most vád alá helyezett férfi ügyészhelyetteseként dolgozott, és több száz fogvatartottat ölt meg ebben az időben. Úgy tudni, hogy az áldozatok a Mudzsáhid Népe nevű párt vezetői és tisztségviselői voltak, akik a háború alatt a Szaddam Husszein vezette Irak mellé álltak.

Történelmi jelentőségűnek nevezte a hamarosan kezdődő pert Iraj Mesdaghi, az ügy egyik felperese, akit szintén a politikai nézetei miatt börtönöztek be Iránban a háború során. A bevándorló szerint ez egy hihetetlenül fontos esemény minden ember számára, akinek a rokonai és barátai az iráni rezsim áldozataivá váltak, ugyanis ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetőit még soha senkinek sem sikerült felelősségre vonnia. Ezért nagyon hálás azért, hogy ez végre megtörténik.

„A nemzetközi jog megsértését olyan súlyosnak ítéltük ebben az ügyben, hogy függetlenül attól, hogy ezt a bűncselekményt nem Svédországban követték el, az igazságszolgáltatási rendszerünk el fog járni. Svédország egyetemes joghatósággal rendelkezik, tehát lehetőségünk van arra, sőt kötelességünknek is érezzünk, hogy ilyen bűncselekmények élkövetőit üldözzünk„

- fogalmazott Kristina Lindhoff Carleson ügyész, aki az iráni gyanúsított 2019-es elfogása óta foglalkozik az esettel.

Helyi lapoknak nyilatkozva egyébként több jogi szakértő is elmondta, hogy minden idők legnagyobb nemzetközi háborús bűncselekménnyel kapcsolatos pere vette kezdetét Svédországban, és évekbe is beletelhet mire jogerős ítélet születik az ügyben.