Rasszizmussal vádolják az olasz labdarúgó válogatottat, mert nem játszik benne színes bőrű focista

Egy végtelenül bizarr szerkesztőségi véleménycikkben rasszizmussal és fasizmussal vádolta meg az olasz labdarúgó válogatottat a The Economist internetes kiadása. Az angol nyelvű brit hírmagazin hétfőn megjelent cikke szerint az olasz csapatnak sok bűne van, de mind közül a legsúlyosabb, hogy egyetlen színes bőrű vagy migrációs hátterű focista sem volt a keretükben az Európa Bajnokságon.

Ahogy azt bizonyára sokan tudják, az olasz nemzeti tizenegy július 11-én, vasárnap büntetőpárbajban 3-2 arányban legyőzte a hazai pályán játszó angol válogatottat. Ezzel az olaszok a második Európa-bajnoki címüket nyerték meg, 53 évvel azután, hogy 1968-ban először diadalmaskodtak a nemzetközi tornán.

A rendes játékidőben 1-1-es döntetlenre végződött mérkőzés után hatalmas botrány kerekedett abból, hogy a büntetőket kihagyó angol labdarúgók – akik történetesen mind feketék voltak – közösségi oldalát elárasztották a gyűlölködő, rasszista hozzászólások. A brit rendőrség a Twitteren reagált az ügyre, ahol elfogadhatatlannak nevezték a megnyilvánulásokat, a szerzők ellen pedig vizsgálatot indítottak.

Egy szó mint száz, a mérkőzésnek meglehetősen erős rasszista visszhangja volt, az Economistnak azonban egy olyan helyen is sikerült faji alapú kirekesztést felfedeznie, ahol senki másnak: történetesen az olasz válogatottban.

„A pályára lépést megelőzően a 26 fős olasz keret legszembetűnőbb aspektusa az volt, hogy a játékosok között senki sem volt színes bőrű”

– olvasható a cikkben, melyben azt is megjegyzik, hogy az olasz válogatottban ugyan szerepelt három Brazíliában született olasz is, de ők nem tekinthetők bevándorlónak, mert a felmenőik között csak olaszok vannak. Tehát mindent egybevetve az olasz válogatott egy fehér emberekből álló csapat, ami bőven kimeríti a rasszizmus fogalmát.

A lap szerint az olasz válogatottban kizárólag azért szerepeltek tősgyökeres olasz focisták, mert a helyi törvények szerint csak az kap születésekor automatikusan állampolgárságot, akinek legalább az egyik felmenője olasz, tehát például egy bevándorló házaspár olasz földön született gyerekekének nem jár ez a kiváltság. (Latinul ezt „jure sanguinis” (vérjog) állampolgársági jognak nevezik, és az európai országok többsége ezt a rendszert alkalmazza. Ennek ellenkezője a „jus soli” (talajhoz való jog), ami alapján mindenki állampolgár, aki a nemzet területén született. Többek között az Egyesült Államokban is ezt a rendszert alkalmazzák.)

Az Economist mindemellett a rasszizmus egyik megnyilvánulásának találta, hogy az olasz csapat tagjai egyetlen mérkőzésüket megelőzően sem ereszkedtek féltérdre önszántukból a torna során a kirekesztés ellen. És ezt a gesztust csak a britek nyomására voltak hajlandóak megtenni a döntő előtt.

Sőt, a lap szerint az olasz csapat győzelme a jobboldali olasz pártok, úgy mint a Matteo Salvini-féle Liga, és a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek malmára hajtották a vizet, ami nem más mint „bűncselekmény”.