Genderőrület: listázzák a mesekönyveket, amik „nem eléggé haladó szelleműek”

A listakészítő szerint vannak olyan mesék, amelyek nem elég progresszívek, már nem felelnek meg a kornak, mivel azok a patriarchális társadalom fenntartói – számol be az Origo a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva.

A lista első helyére került a Mr. Men sorozat, amelyet 1971-ben tettek közzé először. Roger Hargreaves klasszikus mesekönyvében színes és furcsa alakú szereplők vannak, az egyetlen gond velük az, hogy konkrét nemi identitással bírnak. Vagyis a Mr. Men sorozatban minden figura férfi. Az író másik, ehhez hasonló sorozatában, a Miss-ben pedig mindenki nő. A könyvecskék 2021-ben ünnepelték az első kiadásuk 50. évfordulóját.

A második helyen az1968-ban megjelent ”A tigris, aki teázni jött„ című mese szerepel. A történetben egy tigris bemegy a család házába, ahol megeszik és megiszik mindent. Majd amikor az anyuka hazajön, kétségbeesik, hogy mit fog adni a férjének vacsorára, ha minden elfogyott, de az apuka megmenti az estét, miután megtudja, hogy mi történt, és elviszi a családját vacsorázni. A történetben a probléma ott van a cikk írója szerint, hogy az apukát egy hősként ábrázolja, aki megmentette a napot, az anyukát pedig döntésképtelennek.

A következő megbélyegzett könyvet Shel Silverstein írta, és ”Az ajándékozó fa„ a címe. A mű 1964 óta elérhető a gyermekek számára. A történetben egy nőnemű fa áll a középpontban, aki szívesen ad magából egy-egy darabot a mese során felcseperedő kisfiúnak. Először gyümölcsöt ad neki, később pedig az ágait és a törzsét, hogy csónakot építhessen belőle. Ez egészen addig folytatódik, míg már csak a fatuskó marad meg, ami mellett az addigra megöregedett férfi megpihen. A könyvet szexistának tartják, mivel egyesek szerint bátorítja a kizsákmányoló viszonyt, illetve egy hálára és kölcsönösségre képtelen ember nő fel a könyvben.

A negyedik helyen egy újabb könyv szerepel, 2006-ban adták ki, a címe, ”A zsiráfok nem tudnak táncolni„. A mű főszereplője Gerald, a zsiráf, akiről a görbe és vékony lába miatt azt feltételezik, hogy rosszul tud táncolni. Ezért a többi állat elkezdi heccelni, ami miatt annyira rosszul érzi magát, hogy kihagyja az éves táncot. De amikor egy kedves tücsök segít neki megtalálni az önbizalmát, visszatér a táncparkettre, ahol azok az állatok is megtapsolják és elismerik a tánctudását, akik korábban kegyetlenek voltak vele. Itt a cselekményben talált kivetnivalót a lista készítője, mondván: „a mű középpontjába azt állítja, hogy természetes az, hogy mindenki gúnyolódik azokkal, akik ügyetlenebbek valamiben”.

A következő könyvet azzal a céllal írták, hogy megtanítsa a gyerekeket egymás ugratására és a kedves viccelődésre. A lista készítője, Rebecca Blithe szerint azonban nem találja meg a könyv a megfelelő egyensúlyt, és több kegyetlen gúnyolódás szerepel benne, mint heccelés, illetve a karaktereket lekicsinylő közegben illusztrálták, ami megnehezíti a kedvességet és az elfogadást az irányukba.

A lista hatodik helyén szerepel az ”Ahol a vad dolgok vannak„ című mű, amiben egy Max nevű kisfiú a főszereplő. Az egyik történetben Max farkasnak öltözik és azzal viccelődik, hogy megeszi az anyukáját. Az anya később megbünteti őt, vacsora nélkül küldi el aludni. A lista összeállítója szerint ez is azt mutatja, hogy azért ilyen gazdag Max fantáziája, mert egy bántalmazó családban él. A szerző Maurice Sendak is azt állítja, hogy gyermekkorában gyakran feküdt le vacsora nélkül, de azért, mert nem szerette az anyja.

Végül a listára került ”Kis emberek nagy álmok„ című, Frida Kahlóról szóló könyv is. Ezzel a probléma az volt, hogy a szerző azt írta egy lábjegyzetben, hogy a lány ”olyan kisfiús tevékenységekben vett részt, mint a kerékpározás, a sportolás, és egyszer férfiaknak szánt ruhát is viselt„. Pedig, mint az már tudható, a felvilágosult felfogás szerint nem létezik fiús és lányos tevékenység.