New York Times: Egy hajszálon múlt, hogy Amerika nem dobott atombombát Kínára

Napokban nyilvánosságra hozott titkos katonai dokumentumok alapján az Egyesült Államok majdnem taktikai atombombákat vetett be Kína ellen az 1958-as második Tajvan-szorosi válság során, ugyanis attól féltek, hogy hagyományos fegyverekkel nem tudják majd megállítani a Tajvan szigete ellen invázióra készülő kommunista hadsereget - írja a New York Times internetes kiadása.

A kínai polgárháború végén, mely a Csang Kaj-sek vezette Kínai Nacionalista Párt (KMT) és Mao Ce-tung vezette Kínai Kommunista Párt (KKP) között folyt, a vesztes nacionalisták Tajvan szigetére menekültek 1949-ben, és ott folytatták kormányzásukat. Körülbelül 2 millió ember, többségében katonák, valamint a szellemi- és üzleti elit tagjai menekültek el a kontinentális Kínából. A nacionalisták magukkal vitték a szigetre a teljes nemzetközi valutatartalékot és a nemzeti aranykészletet is.

Mivel a kínai polgárháborút nem zárta le fegyverszünet vagy békeszerződés, a kommunisták által vezetett Kínai Népköztársaság többször is kísérletet tett Tajvan elfoglalására az ötvenes-hatvanas években. 1958 második felében például katonai invázióval kívánták újra ellenőrzésük alá vonni a szigetet, melyre végül az amerikaiak közbeavatkozásának köszönhetően nem került sor.

„Dwight D. Eisenhower elnök, Nathan Twining tábornok és a teljes katonai vezérkar világossá tette, hogy az Egyesült Államok készen állt nukleáris fegyvereket használni a kínai légi támaszpontok ellen, hogy ezzel akadályozzák meg egy esetleges invázió légi támogatását”

- fogalmazott Daniel Ellsberg amerikai közgazdász és katonai elemző, aki a hétvégén tette közzé az interneten azokat a dokumentumokat, melyekből tisztán látszik, hogy Amerika majdnem atomfegyvereket vetett be 13 évvel Hirosima és Nagaszaki bombázása után. A jelenleg 90 éves Daniel egyébként veterán „szivárogtatónak” számít a tengeren túl, ugyanis 1971-ben ő hozta nyilvánosságra az úgynevezett „Pentagon Aktaktákat” (Pentagon Papers), amiből kiderült, milyen háborús bűncselekményeket követett el Amerika a vietnámi háború során.

A dokumentumok alapján az atomtámadás ötletét inkább a katonai vezérkar támogatta, Dwight D. Eisenhower kezdetben azon az állásponton volt, hogy hagyományos fegyverekkel kell elrettentő csapást mérni Kínára. Az idő múlásával azonban egyre inkább „egyöntetű meggyőződéssé” vált az amerikaiak részéről, hogy gyors nukleáris csapásokkal kell térdre kényszeríteni Kínát, ha megkezdené az inváziót.

Odd Arne Westad, a Yale Egyetem történész professzora elmondta a Timesnak, hogy „ezek a dokumentumok egyértelmű bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy 1958-ban az Egyesült Államok olyan közel került egy atomtámadáshoz, ahogy azt korábban soha nem tudtuk volna elképzelni. És ez mindenki számára kijózanítóan kell hasson, hisz ebből is látszik, mire képes egy nagyhatalom az érdekei védelme esetén.”

Egyébként a Tajvani-szorosban kialakult válság során, ami mindösszesen egy hónapig tartott, a Kínai Népköztársaság tüzérségi tűz alá vett több Tajvan fennhatósága alá tartozó kis szigetet, előkészítve ezzel a terepet az invázióhoz. Amerikának szerencsére végül nem kellett atomfegyvereket bevetnie, hogy elriassza a kommunistákat, elég volt ehhez a szorosba vezényelnie egy hajóflottát, illetve a szigetre telepítenie több föld-levegő rakéta kilövőállomást.

Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt hónapokban ismét nagyon feszültté vált a helyzet Kína és Tajvan között: Kína hadgyakorlatot tartott a két országot elválasztó szorosban és többször is megsértette Tajvan légterét. Erre válaszolt az amerikaiak egyik hadihajója átvonult a Tajvani-szoroson egy rutinszerű művelet keretében.

Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kínai támadás esetén – jelentette ki április elején Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: a pekingi vezetés vegyes jelzéseket küld azzal, hogy kiegyezésre törekvését hangsúlyozza, miközben katonai megfélemlítést alkalmaz.