Marics Peti
Az elmúlt hónapokban több EU-s tagállam is felfüggesztette vagy betiltotta az AstraZeneca vakcinájának használatát, mondván, hogy halálos vérrögképződést okozhat. Ezzel szemben a brit-svéd gyártó azt állítja hivatalos statisztikákra hivatkozva, hogy a legnagyobb konkurens vállalat oltóanyaga sokkal veszélyesebb, mint az övék. A kérdés már csak az, kinek higgyünk?
Az orosz állami tulajdonban lévő Sputnik hírügynökség szerdán nyilvánosságra hozott egy AstraZeneca által összeállított titkos jelentést, mely szerint az Európai Unióban jelentősen több haláleset köthető a Pfizer/BioNtech koronavírus elleni vakcinájához, mint az ő készítményükhöz. A dokumentum hitelességét sokan kérdőre vonták, de csütörtök reggel végül az AstraZeneca is elismerte, hogy az ő szakemberei készítették a jelentést.
„A szóban forgó dokumentumot az AstraZeneca állította össze, de ezeket az információkat nem a nyilvánosságnak szántuk” – fogalmazott a gyógyszergyártó szóvivője a Sputnik megkeresésére.
A 12 oldalas jelentés, mely a „Bizalom helyreállítása a COVID-19 oltásokkal szemben az egészségügyi ügynökségek és a gyógyszergyárak közötti jobb együttműködés érdekében – felhívás a cselekvésre” nevet viseli, azt hivatott bizonyítani, hogy szignifikánsan több haláleset köthető a Pfizer vakcinájához, mint az AstraZeneca készítményéhez.
A nemzetállamok egészségügyi hatóságai által hitelesített statisztikákra hivatkozó jelentés szerint Németországban 29,9 halálesetet regisztráltak egymillió beadott Pfizer vakcinára vetítve, és mindösszesen 6,5-öt az AstraZenca esetében. Ugyanezek a számok Norvégiában 164,3 és 44,6, Ausztriában 47,5 és 7,5, Olaszországban pedig 10,9 és 7,3 a Pfizer javára.
Szakértők úgy gondolják, hogy az AstraZeneca jobb fényben szerette volna feltüntetni a vakcináját ezzel a jelentéssel, amit végül azért nem hoztak nyilvánosságra, mert az frontális támadás lett volna a Pfizerrel szemben. Pedig az AstraZenecának egyáltalán nem ártott volna egy kis pozitív reklám, hisz az elmúlt hónapokban több európai országban is felfüggesztették a gyártó vakcinájának használatát. Sőt, Dánia egyenesen megtiltotta a készítmény alkalmazását április közepén, mondván, hogy halálos kimenetelű vérrögképződést okozhat.
Az Európai Gyógyszerügynökség néhány nappal a dán tiltást követően lehetségesnek nevezte az összefüggést a vérrögképződéses esetek és a szérum beadása között, de csak nagyon ritka mellékhatásként figyelmeztetett erre az AstraZeneca oltóanyagának használatakor.
„Az AstraZeneca ellen hozott intézkedések az összes oltóanyaggal szemben jelentősen lerontják a közbizalmat. A széleskörű oltásszkepticizmus pedig szükségtelenül elnyújtja a járványt”
- olvasható a jelentésben, melyben azt is megjegyzik, hogy a brit gyógyszerszabályozó ügynökség határozott álláspontja szerint a Covid-19 kockázata nagymértékben felülmúlja a koronavírus elleni vakcina súlyos mellékhatásainak kockázatát.
Gyógyszeripari elemzők úgy gondolják, hogy azért indult politikai és médiahadjárat az AstraZeneca ellen az elmúlt hónapokban, mert a gyártó szerződésszegést követett el, és nem szállította le az EU-s tagállamoknak a megrendelt vakcinamennyiségeket. Az oltóanyaggal összefüggésbe hozható haláleseteket pedig csak ürügyként használták ahhoz, hogy a támadást meg lehessen indítani.
Az akadozó szállítmányok miatt egyébként az EU egy brüsszeli bíróságon pert indított tegnap az AstraZeneca ellen, melynek célja, hogy a gyártó június végéig teljesítse kötelezettségeit vagy fizessen jelentős összegű kártérítést.