Nem vicc: Amerikában épp arról megy a vita, hogy rasszisták-e a fenyőfák

Bármennyire is abszurd, de a Demokrata Párt fellegvárának számító Portlandben széleskörű társadalmi vita alakult ki arról, hogy a fenyőfák rasszista jelképnek számítanak-e. Történt ugyanis, hogy egy helyi középiskola le szerette volna cserélni a régi kabaláját egy örökzöld fát ábrázoló bábura, de a liberális széplelkek kitalálták, hogy ezt sokan a feketéket ért lincselések szimbólumaként értelmezhetik, hiszen ezek a 19. századra jellemző kegyetlen támadások rendszerint akasztással végződtek - írja a New York Post internetes kiadása.

A Portland belvárosában található B. Wells-Barnett Gimnázium nevét január elsejével változtatták meg a George Floyd halála miatt kialakul társadalmi hangulat következtében. (Az iskola korábban az Egyesült Államok 28. elnökének, Woodrow Wilsonnak a nevét viselte.) A névváltoztatással párhuzamosan az iskola régi, trójai harcost ábrázoló kabalafiguráját is le akarták cserélni, de ebben az esetben pályázatot hirdettek és szavazásra bocsájtottak a 420 lehetséges alternatívát. A sokfordulós választáson végül egy fenyőfa került ki győztesen, amit már majdnem be is mutattak hivatalos kabalaként, csakhogy portlandi állami iskolák oktatási igazgatója olyat talált mondani, melynek hatására a „beiktató ceremóniát” elhalasztották.

Michelle DePass szerint ugyanis a fenyőfa sokakat a feketék elleni lincselésekre emlékeztethet, ezért jó volna újragondolni, hogy tényleg ezt választják-e kabalafigurának.

A történet szempontjából fontos pár szót ejteni az amerikai lincselések történetéről: Az alabamai Tuskegee Egyetem archívuma szerint az Egyesült Államokban 1882 és 1968 között legalább 4743 embert ölt meg a felhergelt tömeg. Az áldozatok háromnegyede fekete, a tettesek túlnyomó többsége fehér és a Ku-Klux-Klán tagja volt. Az amerikai polgárháborút követően a lincselést egyre inkább a déli államokban élő fehérek elégedetlenségének levezetésére, illetve főként a fekete, de részben a mexikói és az indián lakosság terrorizálására alkalmazták. 1890 és 1920 között átlagosan minden hétre jutott egy lincselés, amiről az újságok általában az első oldalon, gyakran fényképpel számoltak be. (A „népítéletekről” gyakran képeslapot is készítettek.) A lincselések során az áldozatokat általában brutálisan összeverték, majd nyilvánosan felakasztották. Egyes esetekben előfordult, hogy élve elégették őket. Fontos megjegyezni, hogy a valaha volt legvéresebb amerikai lincselés nem a feketéket érintette, hanem egy másik, a korban szinte ugyanolyan mértékben lenézett népcsoportot: az olaszokat. 1891-ben New Orleansban a feldühödött tömeg 11 olasz bevándorlót akasztott fel, akiket a bíróság felmentett egy rendőr elleni gyilkosság vádja alól.

Az iskola kicsit józanabbul gondolkodó pedagógusai nem osztották Michelle DePass lincseléses teóriáját, és többen amellett foglaltak állást, hogy a fenyőfák nem számítanak rasszista szimbólumnak. A pro és kontra érvek ütköztetéséből aztán egy olyan állértelmiségi vita alakult ki, melyhez nehéz bármit hozzáfűzni.

Az iskola igazgatósági bizottságának egyik fekete tagja, Martin Osborne azt mondta, hogy ugyan „beszéltek a lincseléses szimbolikáról”, de „ők a fenyőket inkább életfának, mintsem halálfának gondolják”.

„A lincseléshez használt fák, általában nem örökzöldek voltak” – mutatott rá Ellen Whatmore tanár, aki megjegyezte, hogy az örökzöld fákat „lombjaik életet adó ereje, hatalmas törzsük és gyökereik mélysége jellemzi”, valamint „menedéket és táplálékot nyújtani”.

Az új kabala körüli vita végül odáig fajult, hogy a gimnáziumban felállítottak egy úgynevezett „kabalabizottságot”, ami azt a feladatot kapta, hogy konzultáljon az iskola névadójának, Wells-Barnettnek a még élő rokonaival, hogy szerintünk van-e logikai kapcsolat a fenyőfák és a feketéket ért lincselések között.

Ida Bell Wells-Barnett (1862-1931) Pulitzer díjas afroamerikai újságíró, aki azzal vált híressé, hogy részletes tudósításokat írt a feketéket ért lincselésekről.

Fontos megjegyezni, hogy az internet népe meglehetősen jól szórakozott a társadalmi igazságosság bajnokainak groteszk vitáján. Braden Madden a Twitteren például csak annyit fűzött hozzá a történethez, hogy „valószínűleg az örökzöld fák a legrosszabb fák, amelyeket lincseléshez lehet választani.”

„Melyik ponton válik ez az egész mentálhigiénés kérdéssé, ha már egy örökzöld fa is a rasszizmushoz kötődik?” – tette fel a teljesen jogos kérdést egy másik twitterező.