tóth gabi
A Fehér Ház és a Kongresszus mindkét házának meghódítása után, most a Legfelsőbb Bíróságban kíván „többséget” szerezni az amerikai baloldal. A 160 éve érintetlenül működő kilencfős testületet egy törvénymódosítás segítségével négy új liberális bírával duzzasztanák fel a demokraták, hogy Biden radikálisan baloldali reformterveit jogi úton se lehessen ellehetetleníteni. Szakértők szerint ez a húzás az amerikai jogállam lassú, de biztos leépüléséhez vezethet.
Magyar idő szerint szerda délelőtt 4 demokrata párti képviselő bejelentette, hogy olyan törvénymódosítást fognak benyújtani a szövetségi szenátusban, mely négy fővel megnövelné a jelenleg konzervatív többségű amerikai Legfelsőbb Bíróság tagjainak számát. A kilenc fős testületbe újonnan bekerülő bírákat minden esetben a regnáló elnök jelöli ki, tehát a szóban forgó plusz négy főről személyesen Joe Biden dönthetne, aki így a saját érdekeinek megfelelően alakíthatná át az amerikai igazságszolgáltatás csúcsszervét – írja a Guardian internetes kiadása.
Fontos megjegyezni, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztás során Donald Trump korábbi amerikai elnök számos alkalommal kijelentette, hogy a Demokrata Párt és Joe Biden azonnal nekiáll majd a legfelsőbb bíróság bekebelezésének, ha hatalomra kerülnek, ugyanis jelenleg 6-3 aranyban többségben vannak a testületben a konzervatív bírák, akik megakadályozhatják a Biden-adminisztráció radikálisan baloldali reformkísérleteit. (Trump egyébként az elnöklése alatt három konzervatív bírát nevezett ki alkotmányos keretek között, amivel erősen jobbra billent a Legfelsőbb Bíróság szellemisége.)
Nos, Trump elnök jóslata most beigazolódni látszik, ugyanis Ed Markey, Jerrold Nadler, Hank Johnson és Mondaire Jones demokrata párti képviselők bejelentették, hogy hamarosan bemutatják azt a törvénytervezetet, amivel kilencről tizenháromra bővítenék a bírák számát. Joe Biden a kérdés tanulmányozására egyébként még a múlt héten külön bizottságot jelölt ki, tehát az elnöknek minden bizonnyal hasonló elképzelései vannak a Legfelsőbb Bíróság jövőjével kapcsolatban, mint a szenátusban ülő párttársainak.
A 160 éve érintetlenül működő Legfelsőbb Bíróság átalakításának meglehetősen alacsony a társadalmi támogatottsága, Joe Biden valami furcsa és megmagyarázhatatlan oknál fogva mégis ragaszkodik az elképzeléshez. A New York Times szerint azért, mert bizonyos aktivisták, lobbisták és érdekcsoportok részéről nyomás helyeződik rá.
A bíróság kibővítésének tervét a republikánusok egyhangúan ellenzik, de még a demokrata politikusok közül is volt, aki kritikát fogalmaztak meg meg a döntéssel kapcsolatban. Bernie Sanders vermonti szenátor például arra figyelmeztetett, hogyha ezt a párttársai meglépik, akkor „nem lesz megállás, a következő alkalommal, amikor a republikánusok hatalomra jutnak, ők is ugyanígy járnak majd el.”
A szenátus republikánus párti frakcióvezetője, Mitch McConnell szerint a bíróság kibővítésének gondolata „közvetlen támadás a nemzet független igazságszolgáltatása ellen, és egyúttal a szélsőbaloldali Biden-kormányzat befolyásszerzésének újabb jele.”
A tervezettel kapcsolatban még a Legfelsőbb Bíróság egyik liberális bírája, Stephen Breyer is kritikusan fogalmazott egy Harvard egyetemen elmondott beszédében:
„A bíróság bővítése aláássa az abba vetett, és magába a joguralomba vetett bizalmat, ami szükségszerűen a bíróság hatalmának és a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolásához vezet majd.”
Arról nem is beszélve, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly szeptemberben elhunyt liberális tagja, Ruth Bader Ginsburg is a bíróság kibővítésének veszélyeire figyelmeztetett korábban, mondván, a „bíróság pártossá tétele veszélyes, és ez a folyamat csak újra és újra megismétlődne.” (Ginsburgöt a meleg- és nőjogok egyik élharcosaként és a liberálisok ikonjaként tartották számon.)
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (Supreme Court of the United States, gyakori betűszóval: SCOTUS) az USA legfelső szintű fellebbviteli bírósága, amely egyben az alkotmánybírósági funkciót is ellátja. A bíróság a szövetségi igazságszolgáltatási rendszer része, de határozataiban felülbírálhatja az egyes államok bíróságainak döntéseit is. Az alkotmány nem írja elő a Legfelsőbb Bíróság bíráinak számát. A bíróság tagjait az elnök nevezi ki, de tisztüket csak a szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A bírák kinevezése élethosszig tart; őket tisztségükből csak akkor lehet elmozdítani, ha valamilyen bűncselekményt vagy kihágást követnek el, és akkor is csak kongresszusi vádeljárás révén. A legfelsőbb bíróság az 1869-es bírósági törvény értelmében kilencfős. Ennek a megváltoztatására utoljára a történelem egyik legnagyobb hatású demokrata elnöke, Franklin D. Roosevelt tett kísérletet 1937-ben, mivel a testület rendszeresen megsemmisítette a kormányfő rendeleteit, akadályozva ezzel a New Deal nevű gazdaságpolitikáját. Roosevelt reformcsomagjának értelmében a legkevesebb 10 éve bíráskodó és 70 év feletti bírák esetében lehetőséget adott volna arra az elnöknek, hogy az idős kollégák mellé újabb bírákat nevezhessen ki. A kilenc tagból álló testületen belül csak három bírát tartottak akkor az elnök hívének, négyet pedig a kritikusának, tehát két új tag kinevezése már megváltoztatta volna „a testület karakterét”. A bíróság kibővítéséről szóló reform végül elbukott, mivel a demokrata többségi szenátus egyik háza sem támogatta azt. A Szenátus Jogi Bizottsága akkor „az alkotmányos alapelvekre különösen veszélyes, precedens nélküli beavatkozásnak” minősítette Roosevelt ötletét.