Dánia hazaküldi a szír menekülteket, szerintük az ország egyes részei már biztonságosak

A dán kormány úgy döntött, hogy hogy lépéről lépésre, fokozatosan visszaküldi az országban tartózkodó szír menekülteket a hazájukba, mondván, hogy a közel-keleti állam egyes részein már véget értek a polgárháborús cselekmények, így azok biztonságosnak tekinthetőek. Ezzel Dánia lett az első európai uniós tagállam, amely hasonló lépésre szánta el magát – írja a The Daily Telegraph internetes kiadása.

Mattias Tesfaye dán bevándorlási miniszter február végén kijelentette, hogy a Dánia „kezdettől fogva nyitott és őszinte” volt a Szíriából érkező menekültekkel szemben.

„Világossá tettük a szíriai menekültek számára, hogy tartózkodási engedélyük ideiglenes. Visszavonható, ha már nincs szükség védelemre. Addig kell védelmet nyújtanunk az embereknek, amíg csak szükséges. De amikor az otthonukban javulnak a viszonyok, akkor haza kell térniük, és új életet kell teremteniük ott”

- fogalmazott a tárcavezető politikus, aki a Szíria déli részén található Ríf Dimask kormányzóságot nevezte meg a biztonságos területek egyik példájaként, ahova ő már nyugodt szívvel visszaküldeni a szír migránsokat.

A dán Menekültügyi Fellebbviteli Testület még 2019 decemberében döntött úgy, hogy a damaszkuszi körülmények már nem annyira veszélyesek, hogy Dániának védelmet kéne biztosítani az onnan érkezőknek. A precedens értékű döntés ahhoz vezetett, hogy a dán bíróságok mintegy 900 damaszkuszi menekült tartózkodási engedélyének kezdték meg a felülvizsgálatát.

Helyi sajtóbeszámolók szerint a napokban 92 szíriainak vonták vissza a menekültstátuszát a dán hatóságok, ami példátlan döntésnek számít az Európai Unióban. Úgy tudni, hogy a migránsokat egy kitoloncolási központba küldik, de egyelőre nem kényszerítik őket a távozásra.

A magukat jogvédőnek mondó civil szervezetek azonnal vad tiltakozásba kezdtek a döntéssel szemben. A Soros György által támogatott Amnesty International brit részlegének menekültügyi és migránsjogi igazgatója, Steve Valdez-Symonds például úgy fogalmazott hogy „a dán kormány megdöbbentő sérelmet követ el a menekültjog intézménye és az emberek biztonsága ellen azzal, hogy az embereket megpróbálják visszaszorítani a brutális Aszad-rezsim kezébe.” Valdez-Symonds emellett attól is tart, hogy a dán példa ragadós lesz az Európai Unió tagállamaiban, és több ország is elkezdi majd a szír menekültek hazatoloncolását.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök egyébként januárban kijelentette: Dánia célja az, hogy senki se kérjen menedékstátuszt az országban.

„Nem ígérhetjük meg, hogy egyetlen menedékkérő sem érkezik országunkba, de kitűzhetjük célul egy új menedékjogi rendszer kialakítását”

– fogalmazott a szociáldemokrata kormányfő, aki szerint az elődei súlyos hibákat követtek el, amikor túl kevés követelményt támasztottak a menedékkérőkkel szemben a dán értékek átvétele és az önfenntartás képessége terén.

Frederiksen még 2017-ben, az ellenzék vezetőjeként ismertetett egy tervezetet, amely visszaküldené a nem nyugati bevándorlókat az afrikai fogadóközpontokba.

Dániában a szigorú bevándorlási politika és a koronavírus-járvány nyomán mindössze 1547 menedékkérőt regisztráltak tavaly. 1998 óta ez volt a legalacsonyabb szám. 2015-ben, a menekültválság csúcspontján több mint tízszer ennyi menedékkérelem érkezett be a dán hatóságokhoz, szám szerint 21 316.

Az utóbbi időben a dán média egyre többször számolt be arról, hogy második generációs bevándorló fiatalok erőszakosan viselkednek, bántalmazzák a dánokat, rongálják a köztulajdont és rabolnak.

Ezek olyan fiatalok, akik a gettóból származnak, és azt látják, hogy a szüleik sem tudnak beilleszkedni a dán társadalomba, nem tudnak vagy nem akarnak munkát vállalni, ezért lázadni kezdenek a társadalom ellen. A bűncselekményeket nagyon fiatalok, 9-13 év közöttiek is elkövetik, ellenük nem tud mit tenni a rendőrség.

Tavaly a dán kormány migrációs nagykövetet nevezett ki, akinek feladata, hogy mielőbb egy vagy akár több befogadóközpont jöhessen létre a migránsok számára az Európai Unió területén kívül.

Dánia azt az elképzelést támogatja, hogy csökkenteni kell az Európára nehezedő migrációs nyomást, miközben ügyelni kell arra, hogy a valódi menekültek minél gyorsabban és hatékonyabban segítséget kapjanak „a környező területeken”.

Koppenhága azt akarja elérni, hogy a bevándorlók inkább ne nyújtsanak be menedékkérelmet Dániában. Szorgalmazza továbbá, hogy fokozzák az EU külső határainak védelmét, tegyék hatékonyabbá a menedékkérők kitoloncolását, és erősítsék meg az EU-n kívüli országok bevándorlási hatóságait.

Tavaly 2716 ember kért menedéket Dániában, számuk 2008 óta nem volt ilyen alacsony. A migrációs válság csúcsán, 2015-ben több mint 21 ezer menekült adott be kérelmet a dán hatóságokhoz, nyolcszor annyian, mint a szomszédos Svédországban.

Mette Frederiksen kormányfő 2017-ben – akkor még a dán Szociáldemokrata Párt vezetőjeként – olyan tervet vázolt fel, amely szerint a nem nyugati bevándorlókat afrikai migránstáborokba küldenék vissza.