Egyre több halálos áldozatot követel az ítéletidő Nyugat-Európában

Olaszországban vasárnap hétre emelkedett a halálos áldozatok száma, miután egy liguriai partszakaszon öt holttestet találtak. Valószínűleg egy felduzzadt folyó sodorta el őket, és így kerülhetett holttestük a tengerbe. Viszont a legtöbb, szombaton eltűntként jelentett ember vasárnapra szerencsésen előkerült.

Piemontéban különösen súlyos a helyzet. Limone Piemonte polgármestere katasztrofálisnak nevezte a helyzetet a településen. Északnyugat-Olaszország egyes részein 60 éve nem látott mennyiségű eső esett.

Velencében azonban sikeresen vizsgázott első éles bevetésén az a gátrendszer, amelyet a közelmúltban helyeztek üzembe, a magas vízszint ellenére a Szent Márk tér szárazon maradt.

Franciaország déli részén Nizza környékén több települést elvágott a külvilágtól az ítéletidő. Nyolc embert nem találnak. Jean Castex francia kormányfő még szombaton bejelentette, hogy katonákat mozgósítanak a helyzet kezelése érdekében.

Ausztriában egy négyéves kisgyerek halt meg, mert rázuhant egy fa. Svájcban szombaton le kellett zárni az egyik jelentős autópályát.

Immár trend: Szélsőséges időjárás Már évek óta tapasztaljuk, hogy egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek. Szinte mindennaposak a hurrikánok, míg a világ egyik részén a hatalmas esőzések miatt földcsuszamlások temetnek maguk alá településeket, és a medrükből kilépett folyók országrészeket árasztanak el, másutt megfékezhetetlenek a szárazságban tomboló erdőtüzek. De ide sorolhatjuk a nyári hőhullámokat, és azt, hogy sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok is. Hazánkban is egyre gyakrabban találkozunk korábban ritka vagy ismeretlen jelenségekkel, már nem lepődünk meg, ha a híradások magyarországi tornádókról szólnak. A meteorológusok adatai azt mutatják, hogy egyre több a szélsőséges időjárási jelenség. A legtöbb klímamodell alapján Magyarország éghajlata melegebbé és szárazabbá fog válni. Hazánkban 1975 és 2004 között a napi maximum hőmérséklet 2-3 °C-kal emelkedett. A továbbiakban is erre kell számítanunk, ráadásul a változás nem lesz egyenletes. A legnagyobb hőmérséklet-emelkedés nyáron várható, ez akár 4-5 °C-os lehet. A nyári csapadék mennyisége tovább fog csökkenni, télen pedig több csapadék hullik majd. Az is valószínű, hogy a záporok száma növekedni fog, emiatt nő az árhullámok kialakulásának veszélye is, az aszályos nyarakon viszont jelentősen – akár a jelenleg szokásosnak a felére is – fog apadni folyóink vízszintje. Az utóbbi években kissé megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya: míg korábban általában nyugatról keletre jöttek a nagy légtömegek, most a hosszúsági körök mentén történnek a hatalmas nagy légáramlások, ezt a jelenséget a globális felmelegedés okozhatja és ez lehet a magyarázata az elmúlt hetekben tapasztalt szélsőséges időjárásnak is. Bár korábban is voltak rendhagyó hidegek, melegek, ezeknek a gyakorisága jelezheti, hogy a jövőben erre többször lehet számítani.