kulcsár edina
Hamid Zafar afgán bevándorló nem volt hajlandó bocsánatot kérni az évekkel ezelőtti kijelentései miatt.
Egy svéd hírportál kiderítette, hogy a köztiszteletben álló, korábban az év emberének választott Hamid Zafar éveken keresztül antiszemita és homofób hozzászólásokat írt álnéven a nagy közösségi oldalakon. Mindezt vélhetően kedvtelésből, meggyőződésből és saját maga szórakoztatása véget tette – írja a Russia Today angol nyelvű orosz hírportál.
Az afgán születésű Hamid Zafar egy valódi liberális ikonnak számított Svédországban. Az elmúlt években oktatási és integrációs szakértőként tartották számon. A svéd iskolai felügyelőségben dolgozott, rendszeresen tartott előadásokat a Karlstad Egyetemen, és gyakran szerepelt a svéd médiában is. Emellett a jobbközép Mérsékelt Párt integrációs bizottságában is aktívan tevékenykedett szakértőként. 2018-ban az „év svédjének” választotta a Focus magazin, a közelmúltban pedig a gyermek- és oktatási osztály vezetője lett Mullsjö községben.
Napokkal ezelőtt azonban romba döntötte Zafar karrierjét és hírnevét a Dagens Nyheter (DN) című hírportál, amelyik kiderítette, hogy a szakértő 2011 és 2016 között rendszeresen gyűlölködő hozzáoszlásokat tett közzé álnéven a nagy közösségi oldalakon. Többek között „cionista kutyának” nevezte az egyik zsidó vitapartnerét, valamint kritizálta egy holokausztról szóló könyv terjesztését a svéd iskolákban, mondván: az „tömegpszichózist idéz elő, és megtölti a diákok fejét a holokauszt vélt vagy valós szörnyűségeivel.”
Más, azóta törölt bejegyzésekben Zafar szidta a svéd evangélikus egyházat, hogy engedélyezi a homoszexuális házasságokat, és kigúnyolta a perzsa eredetű, hazara nevű népcsoportot, amit Afganisztán egyik legelnyomottabb kisebbségeként tartanak számon.
Az oknyomozó cikk állításait meg sem próbálta tagadni Zafar. Elmondása szerint a szóban forgó bejegyzések tőle származnak, és egy rossz és dacos időszakában írta őket, de azóta már hátrahagyta a hasonló gondolatait. Mindazonáltal bocsánatot nem kért értük, amit azzal indokolt, hogy „az dobja rá az első követ aki büntetlen.”
Ez az érvelés azonban nem nyerte el a férfi munkaadóinak tetszését. A mullsjöi hatóságok, illetve több civil szervezet is kirúgta állásából az oktatási és integrációs szakértőt.