Német Alkotmányvédelmi Hivatal: az Antifa támadásokat készíthet elő politikusok, újságírók és rendőrök ellen

A Német Alkotmányvédelmi Hivatal és a Szövetségi Rendőrség interneten megjelent kockázatelemző tanulmánya szerint a szélsőbaloldali Antifa nevű terrorszervezet erőszakos támadásokat készíthet elő jobboldali politikusok, konzervatív újságírók és a rendőrség ellen - írja a Focus nevű német hírportál.

Hatósági dokumentumokra hivatkozva azt írja a Focus, hogy a 2021-es parlamenti választásokhoz közeledve az Antifa egyre erőszakosabbá fog válni Németországban. A szélsőbaloldali szervezetnek legalább 50 szövetséges regionális csoportja ismert, melyek feladata az „erőszak rendszeresítése és célzott támadások előkészítése.” Ilyenek lehetnek ingatlanok és járművek felgyújtása, illetve kormányzati épületek elleni festékbombás támadások. Az Alkotmányvédelmi Hivatal ezen felül a célzott gyilkosságokat is megjelöli, mint a támadások egyik lehetséges formáját.

A hatósági jelentés ráadásul azt sem tartják elképzelhetetlen, hogy a németországi Antifa több vezetője is Észak-Szíriába utazott az elmúlt években, hogy a baloldali Kurd Népvédelmi Egységektől (YPG) kapjon katonai kiképzést.

A múltban egyébként már többször bizonyítást nyert, hogy a német Antifa szoros kapcsolatban van egyes radikális kurd csoportokkal. 2018-ban például egy antifasiszta terrorista eskü alatt vallotta, hogy a Kurdisztán Munkáspárt (PKK) megbízásából robbantott fel egy csőbombát a kasseli török mecsetnél – írja a Niedersachsische Allgemeine német hírportál.

Az év elején pedig Cornelia Ganten-Lange hamburgi alkotmánybíró azt írta egy hivatalos jelentésében, hogy a Antifa és Kurdisztán Munkáspárt (PKK) szélsőségesei együtt tartottak „radikalizáló előadásokat” a Hamburg belvárosában található Rote Flora nevű baloldali közösségi házban.

Emellett a Bécs X. kerületében, a hírhedt Favoritenben történt júniusi zavargásokról is érdemes szót ejteni, mely során török és kurd migránsok csaptak össze, a helyi szélsőbaloldali antifasiszta radikálisokkal kiegészülve.

A szélsőséges törökök egy csoportja, köztük a Szürke Farkasok (Graue Wölfe) elnevezésű szervezet tagjai szintén rátámadtak a felvonulókra.

Egy nappal később megismétlődtek a zavargások; több száz török migráns „Allahu Akbar”-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurd aktivistákra és az osztrák rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket. Két rendőr megsérült, egy rendőrkutyát pedig egy vasbetondarabbal találtak el.

Másnap a kurdok, illetve baloldali aktivisták, köztük az Antifa radikális baloldali mozgalom, valamint a YPJ elnevezésű szíriai kurd fegyveres női csoport, összesen 500 fő vett részt az újabb demonstráción; a menet a bécsi főpályaudvar (Wien Hauptbahnhof) irányába vonult, amikor a törökök ismét rájuk támadtak. Ezúttal is kövek, petárdák repültek a levegőben. Egy robbanó petárda több rendőrt megsértett, az egyik egyenruhás vállát pedig egy üveggel találták el.

Sebastian Kurz osztrák kancellár az erőszakos akciók után bekérette Ozan Ceyhun török nagykövetet.

Kurz kijelentette: nem fogják megengedni, hogy a törökországi konfliktusok átterjedjenek Ausztriára és az osztrák városok utcáin erőszakos cselekményekre kerüljön sor. (Az Ausztriában élő kurd migránsok túlnyomó többsége Törökországból származik – szerk.)

A konzervatív kancellár zéró toleranciát hirdetett az erőszak ellen, és elrendelte, hogy Bécs „neuralgikus„ pontjain, valamint más városokban is erősítsék meg a rendőri jelenlétet.