Erdélyben megkondultak a harangok a magyar egyházak templomaiban

A koronavírus-járvány elleni hatósági intézkedések miatt valamennyi centenáriumi megemlékezés szabad téren, általában a templomok előtt, az emlékműveknél zajlott. Nagyobb – több száz fős – tömeg a sepsiszentgyörgyi Szabadság-téren gyűlt össze a református, római katolikus, unitárius és evangélikus egyházak közös áhítatán. A városban 1966 óta hagyomány, hogy évről-évre szabadtéri megemlékezést tartanak a trianoni évfordulón.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Csíksomlyón, a Székely Hadosztály emlékművénél koszorúzott és mondott beszédet. Úgy vélte: a Trianoni döntés miatti mérhetetlen fájdalom és „az égig érő igazságtalanság” mögül mégis fölfénylik valami biztató. Csodának nevezte, hogy a magyar közösség 100 évvel a tragédia után is ott van a szülőföldjén, él és tervez, építkezik, újrateremti az otthonát.

„Ez csakis azért történhetett meg, mert volt ennek a közösségnek hite, kitartott a remény, és meg akart maradni” – tette hozzá.

A politikus szerint Trianon megtanította az erdélyi magyarságot arra, hogy akkor is tudjon boldogulni, amikor magára marad, akkor is talpra tudjon állni, amikor csak magára számíthat. Szerinte a reményt élteti az is, hogy 2020-ban már van valós nemzeti szolidaritás, és „bár a kiterjesztett magyar állampolgárság a trianoni szerződést nem írta felül, de meghaladta, (...) az országhatárokat csupán fizikai határnak láttatja”.

Kelemen Hunor szerint ideje lenne felhagyni azzal, hogy az erdélyi magyarságot a román állam több intézménye nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. Megjegyezte: jobb célokra lehetett volna használni azt az energiát, amelyet a román állam az elmúlt száz évben a homogén, magyaroktól mentes nemzetállam építésére, az erdélyi magyarság pedig identitása védelmére fordított.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) több mint száz településen helyezte el az emlékezés koszorúit olyan emlékműveknél, amelyek az első világháborút vagy az ezeréves magyar államiságot idézik. A megemlékezések általában szűk körben beszédek nélkül zajlottak. Több helyen azonban elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Az előre közölt helyszínekre kivonult a román rendőrség és csendőrség, és általában lefilmezték a megemlékezőket. Sepsiszentgyörgyön a kora délutáni órákban román ünnepet is tartottak. A Calea Neamului nacionalista egyesület hívására közel százan érkeztek – többnyire más településekről – a városba Vitéz Mihály havasalföldi vajda lovas szobra elé, ahol hazafias dalokat énekeltek és Trianont éltették. A román hírügynökségek nem számoltak be arról, hogy bárhol is rendbontás történt volna.