Az FBI szerint nem kizárt, hogy az amerikai tüntetéseket külföldről szervezik

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatot indított annak érdekében, hogy kiderítsék, milyen szerepet játszottak külföldi politikai tényezők a George Floyd halála után kialakult, idestova egy hónapja tartó amerikai tüntetés- és erőszakhullámában – írja a Daily Mail internetes kiadása.

„A közelmúltban számtalan példa volt arra, hogy külföldiek azért avatkoztak be Amerika belügyeibe, hogy növeljék a feszültséget a társadalmunkban. A közösségi és az állami médiát felhasználva propagandát és hamis információkat terjesztenek az Egyesült Államokban, hogy megosszanak minket. Az elmúlt hetekben zajlott erőszakos események kapcsán meg kell vizsgálnunk, hogy történt-e külföldi beavatkozás, mert ennek minden esélye megvan” – fogalmazott az FBI igazgatója, Christopher Wray a Fox Newsnak adott exkluzív interjújában.

Wray nem árulta el pontosan, hogy a nyomozás során eddig mely országok esetleges beavatkozásának lehetősége merült fel. Utalásképp azonban megjegyezte, hogy jelenleg az FBI több mint 2000 olyan aktív üggyel kapcsolatban nyomoz, melynek hátterében Kínát és annak kommunista vezetését sejtik. Ez a szám pedig 1300 százalékkal magasabb, mint a 10 évvel ezelőtti adatok.

Az interjú végén Wray hangsúlyozta, hogy szerinte a Fehér Háznak és a kongresszusnak a törvény teljes szigorával kellene lecsapnia az agresszív és erőszakos tüntetőkre, hogy ne tudjanak több szoborot ledönteni. Emellett kiemelte, hogy jó döntésnek tartja Donald Trump amerikai elnök azon rendeletét, amelynek értelmében 10 év börtönt is kaphat, aki szövetségi tulajdonban lévő műemlékeket rongál meg.

Nem tudni, hogy a fenti nyilatkozat abba sorba illeszthető-e, hogy szópárbajt vívnak az utóbbi időben amerikai és kínai diplomaták. A nyilatkozatháború mögött az ázsiai hatalmi erőegyensúly felborulása állhat; erre utalnak az USA egyes stratégiai lépései. Az egyre magabiztosabbnak látszó Kína külügyminisztere mai nyilatkozatában mindenkit biztosított: Kína a békés fejlődésben érdekelt.

Li Csao-sing Kína külügyminisztere elutasította a Pentagon jelentését, miszerint a kínai hadsereg fenyegetést jelentene a régió számára.

Az amerikai védelmi minisztérium jelentése Washington nyugtalanságának ad hangot Kína növekvő gazdasági és politikai erejéről, és elsősorban attól fél, hogy az Ázsiában létező hatalmi egyensúly felborulása fenyegeti Tajvant.

– Kína a továbbra is a békés fejlődés útját járja – jelentette ki Li a pekingi Nemzetközi Vöröskereszt helyi irodájának létrehozásáról szóló megállapodás ünnepélyes aláírásakor. – Kína nemhogy nem jelent semmilyen fenyegetést egyetlen országra nézve sem, hanem készek vagyunk más országokkal baráti kapcsolatokat és a gyümölcsöző együttműködés mindenfajta formáját létrehozni a közös fejlődés érdekében – tette hozzá a miniszter a Pentagon jelentésére reagálva. – A jelentésben az áll, hogy a kínai hadsereg fejlesztése olyan mértékű, hogy lassan megváltoztatja a régió hatalmi egyensúlyát, azonban hagyományos katonai ereje korlátozott és Kína katonailag nem képes Tajvant bevenni.

Peking azonban Tajvant Kína szerves részének tekinti. Márciusban a kínai parlament elfogadta azt a törvényt, amely az engedetlen ország ellen lehetővé tenné bizonyos „nem békés eszközök” bevetését, ha az ország megpróbálja kinyilvánítani hivatalosan is függetlenségét.

A tajvani kérdés kapcsán – amelynek elnevezése hivatalosan Kínai Köztársaság – az Egyesült Államok akkor került dilemmába, amikor Washington törvényben jelezte: támadás esetén megvédi a szigetet, ugyanakkor Washington elismeri a kínai kabinetet, mint egyetlen törvényes kormányt.

A Financial Times az amerikai védelmi minisztert idézve kiemeli, hogy Kína felkészül egy Tajvan miatt kirobbanó, esetleges háborúra. Donald Rumsfeld a Pentagon, a Központi Hírszerző Ügynökség, a Külügyminisztérium és a Fehér Ház elemzésére hivatkozva közölte: Washington fenyegetőnek látja a kínai fegyverkezés ütemét, ezért nem támogatja a Kínával szembeni európai embargó eltörlését.

Rumsfeld korábban, a piacgazdasággal rendelkező, vezető ázsiai országok védelmi minisztereinek szingapúri értekezletén figyelmeztetett, hogy Kína aggasztó mértékben megnövelte védelmi kiadásait, miközben egyetlen ország sem fenyegeti a marxista államot. Rumsfeld megemlítette: Kína fontos új haditechnikákhoz jut Oroszországtól és különösképpen fejleszti nagy hatótávolságú rakétáinak arzenálját.

A múlt héten egy kínai tábornok kijelentette: országa felkészült az atombomba esetleges használatára az Egyesült Államok ellen, ha az amerikaiak megtámadnák Tajvant. Az Egyesült Államok a tábornok kijelentéseit kritizálta és felelőtlennek tartotta.

Kína a múlt héten figyelmeztetett egy frissen megkötött egyezményre, amelyben Washington megígérte Indiának a teljes együttműködést egy civil atomprogram fejlesztésében, anélkül, hogy kérte volna az atomsorompó-szerződés aláírását Indiától. A megállapodást a térségben növekvő kínai túlhatalom elleni ellensúlyként kell értékelni – írta a TASR távirati iroda.