18 ezer illegális bevándorlónak ad állampolgárságot Svédország!

A svéd kormány 18 420 olyan olyan illegális bevándorlónak tervez svéd állampolgárságot (ezzel együtt EU-s állampolgárságot) adni idén, akik a 2015-ös nagy migrációs válság idején menedékstátuszt kaptak a skandináv országban – írja a Nyheter Idag svéd hírportál.

A svéd törvények értelmében minden olyan felnőttkorú bevándorló automatikusan megkapja a svéd állampolgárságot, aki legalább 5 évig az országban tartózkodik, és ez idő alatt nem követ el semmilyen súlyos bűncselekményt. A 18 évnél fiatalabb bevándorlók esetében ez a szabály még ennél is megengedőbb, ők már 3 év svédországi tartózkodás után teljes értékű állpolgárokká válnak.

A Nyheter Idag értesülései szerint a szóban forgó bevándorlók 2020 végégig biztosan megkapják a svéd állampolgárságot, 60 százalékuk Szíriából származik, őket követik az afgánok, valamint az úgynevezett „hontalan” migránsok.

Svédország egyébként 163 ezer menedékkérőt fogadott be az európai migrációs válság csúcsán, vagyis 2015-ben. Ezzel a skandináv ország toronymagasan az élen végzett az egy főre jutó befogadott bevándorlók tekintetében az európai uniós országok között. Az öt évvel ezelőtti statisztikákat átböngészve szembetűnő, hogy még a svéd határellenőrzés bevezetése előtt, két hónap alatt 80 ezer migráns érkezett a skandináv országba.

Az akkori tömeges bevándorlás hatására, és a családegyesítési program következtében még évekkel később is költöztek közeli családtagok a már Svédországban élő migránsok után. A családegyesítés az egyik fő tényezője annak, hogy Svédország lakossága növekedni tudott az elmúlt években. A svéd hatóságok egyébként 2010 és 2020 között összesen 1,2 millió tartózkodási engedélyt állítottak ki. Megdöbbentő, de a jelenleg az országban élők egyötöde, vagyis 20 százaléka Svédország határain kívül született.A migrációs áramlás ugyanis 2015-öt követően sem állt le.

2016-2018 között több mint 70 ezren nyújtottak be menedékkérelmet az országban. Ez a demográfiai változás nemcsak Svédország nemzeti és kulturális identitását befolyásolja, hanem gazdaságilag is komoly hatást fejt ki.

Így kerülnek többségbe a bevándorlók

A demográfiai hatásokat a legjobban Svédország harmadik legnépesebb városában, Malmőben lehet látni. A külföldi hátterű népesség aránya a 2002-es 31,9 százalékról 2018-ra 45,9 százalékra emelkedett. Mára három olyan város van Svédországban, ahol a lakosság többsége külföldi hátterű: Botkyrka, Södertälje és Haparanda települések. A nagy kérdés, hogyan lehet integrálni a külföldieket egy közösségbe, ha a településen a többség már külföldi? Malmőben az általános iskolai tanulók 51 százaléka migráns vagy migráns hátterű. Egy generáción belül a dél-svédországi nagyváros lakosságának a többsége külföldi származású lesz, és egy ilyen környezetben nagy kérdés lesz, hogy a külföldiek hogyan integrálódnak majd a svéd társadalomba, ha a környezetük teljes mértékben külföldi.

Azoknak a svéd állampolgároknak a körében, akik nem az országban születtek, a munkanélküliségi ráta 15,4 százalék volt, míg a svédországi svédek körében csak 3,8 százalék. A helyzetet csak tovább nehezíti egy olyan svéd törvény is, amely szerint az országon belül a menedékkérők bárhová letelepedhetnek. Az újabb migránsok viszont azokban a körzetekben telepednek le, ahol már korábban is jelentős migránsnépesség élt, így pedig tovább erősödik a szegregáció.

Teljes iszlám térhódítás?

A migránsok nagymértékű beáramlása, valamint a sikertelen integráció együttesen ahhoz vezet, hogy az ország bizonyos területein soha nem látott gyorsasággal alakul át a kultúra. Svédország több városnegyedében mára alapvetően változtak meg a kulturális szokások, megváltozott a beszélt nyelv, és ebből következően az élet már egyáltalán nem hasonlít ahhoz, amit korábban svédnek lehetett nevezni. Helyette iszlám vallásra és kultúrára alapuló zár enklávék jönnek létre.