KÜLFÖLD
Szakértők attól félnek, hogy az április 23-án kezdődő egy hónapos iszlám ünnep, a Ramadán miatt felgyorsulhat a koronavírus terjedése. A hithű muzulmánok nagy része azonban hallani sem akar a szent ünnepük elhalasztásáról.
Április 23-án kezdetét veszi az idei Ramadán, ami az iszlám hitűeknek azt jelenti, hogy egy hónapon keresztül napfelkeltétől napnyugtáig se nem ihatnak, se nem ehetnek. A napszállta után azonban a muzulmánok előszeretettel ülnek össze családostul, barátostúl, és kezdenek hatalmas lakomákba. Ebben az időszakban lényegesen többen látogatják a mecseteket is, ahol szintén fennáll a veszélye a tömegek miatt annak, hogy könnyebben terjed a vírus. És ez nem csak a Közel-Keleten vagy Afrikában van így, hanem szinte az összes nyugat-európai országban, ahol millió szám laknak muzulmán bevándorlók.
A Fatva tanács főtitkára a kialakult helyzet miatt nem tartja kizártnak, hogy későbbre halaszthatják idén a Ramadánt, ám erről a megfelelő szerveknek kell dönteniük.
A fatva az iszlám vallásban vallásjogi döntést jelent olyan esetben, amikor egy konkrét hitelméleti vagy vallásgyakorlati kérdésre nincs válasz a Koránban. Ezekben az esetekben foglal állást a Fatva tanács.
A mélyen vallásos iszlám hitűek számára a Ramadán szent és sérthetetlen, ezért sokaknál teljesen elképzelhetetlen az, hogy a böjti hónap elmaradjon, vagy azt elcsúsztassák. Különösen nagy kérdés, hogy miként döntenek majd Törökországban. A legfrissebb adatok szerint ugyanis könnyen lehet, hogy az Európa és Ázsia határán fekvő ország lesz a világjárvány legújabb gócpontja.
Ripost hírek
