tóth gabi
Nagy-Britanniában decemberben előrehozott választásokat tartanak, ezért a törvény értelmében a brit parlament szerdán feloszlott.
Feloszlott szerdán a brit parlament, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választás valójában már javában zajló kampánya.
A brit választási törvény értelmében a parlament a választás időpontja előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik. Ez szerdán, brit idő szerint nulla óra után megtörtént.
Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök szerdán felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit formálisan értesít a parlament feloszlásáról.
Ez egyben azt is jelenti, hogy szerdától megszűnt az alsóház eddigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt, az eddigi képviselők magánemberekké váltak, választókörzetük képviselő nélkül maradt.
A Konzervatív Párt vezette kormány folytatja munkáját a választások napjáig, de a továbbiakban már a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők.
A kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is, így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek december 12-én, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból. Ez vonatkozik Boris Johnson miniszterelnökre is. A felső kamara, a Lordok Háza nem választott, hanem kinevezett tagokból áll, ők megtartják tisztségüket, de a Lordok Házának működése is szünetel a választásokig.
Az előrehozott választások kiírását Boris Johnson kezdeményezte. A Konzervatív Pártnak az eddigi alsóházban nem volt többsége, és a képviselők többször is megszavaztak olyan sarkalatos jelentőségű, ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatokat, amelyeket a tory kormány nem támogatott.
Ezek közé tartozott az a jogszabály, amely kötelezte Johnsont, hogy kérje az Európai Tanácsnál a Brexit újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.
Boris Johnson az előrehozott választások kiírását indokolva közölte: attól tart, hogy ez a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Előzőleg 2017 júniusában, az akkori parlament mandátumának lejárta előtt éppen három évvel tartottak előrehozott választást Nagy-Britanniában, Johnson elődje, Theresa May kezdeményezésére.