KÜLFÖLD
A közép-európai régió választópolgárai közül 51 millióan arra számítanak, hogy a következõ egy évtizedben növekedni fog az Európai Unióba irányuló bevándorlás mértéke.
Leginkább a bevándorlók által használt útvonalakon fekvő országok (Szerbia, Horvátország) lakosai számítanak a növekedésre – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára, 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.
Ugyan a 2015-ös menekültválsághoz képest jelenleg csökkenés tapasztalható,
de a közeljövőben az Európát érintő migrációs nyomás nemhogy mérséklődni, hanem növekedni fog.
A megkérdezett közép-európai országok lakosainak 45 százaléka szerint növekedni fog a következő 10 évben a bevándorlás mértéke, 32 százalékuk szerint a jelenlegi szinten marad, és csupán 18 százalékuk prognosztizál csökkenő tendenciát.
112 millióból 88 millió közép-európai választópolgár szerint növekedni vagy legalábbis stagnálni fog az Európai Unióba irányuló migráció mértéke. Leginkább a bevándorlók által használt útvonalakon fekvő országok lakosai számítanak a növekedésre: Szerbiában 63, Horvátországban 59 százalék mondta azt, hogy emelkedni fog a bevándorolni vágyók száma, de még a lengyelek 55 százaléka is így vélekedett. Magyarországon 10-ből 5 választó számít növekedő migrációs helyzetre.
A legkevesebben, de még mindig közel az emberek egyharmada van ezen az állásponton Kelet-Németországban (31 százalék), Bajorországban (32 százalék) Bulgáriában (33 százalék) és Romániában (35 százalék).
Még a legkevésbé pesszimista Csehországban is csak 25 százalék mondta azt, hogy csökkenni fog a migráció jövőbeni mértéke.
Összességében a V4 államok lakosainak 46 százaléka a bevándorlók számának növekedésére számít. Az aggodalom nem alaptalan: a líbiai miniszterelnök, Fájez esz-Szarrádzs hétfőn arról beszélt, hogy
800 ezer migráns indulhat el Líbiából Európa irányába,
amennyiben a nyugati államok nem állítják meg a líbiai főváros, Tripoli ellen nyomuló Halífa Haftár tábornokot és csapatait.
Ripost hírek
