Újabb migránsinváziótól tartanak Közép-Európa polgárai

Leginkább a bevándorlók által használt útvonalakon fekvő országok (Szerbia, Horvátország) lakosai számítanak a növekedésre – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára, 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.

Ugyan a 2015-ös menekültválsághoz képest jelenleg csökkenés tapasztalható,

de a közeljövőben az Európát érintő migrációs nyomás nemhogy mérséklődni, hanem növekedni fog.

A megkérdezett közép-európai országok lakosainak 45 százaléka szerint növekedni fog a következő 10 évben a bevándorlás mértéke, 32 százalékuk szerint a jelenlegi szinten marad, és csupán 18 százalékuk prognosztizál csökkenő tendenciát.

112 millióból 88 millió közép-európai választópolgár szerint növekedni vagy legalábbis stagnálni fog az Európai Unióba irányuló migráció mértéke. Leginkább a bevándorlók által használt útvonalakon fekvő országok lakosai számítanak a növekedésre: Szerbiában 63, Horvátországban 59 százalék mondta azt, hogy emelkedni fog a bevándorolni vágyók száma, de még a lengyelek 55 százaléka is így vélekedett. Magyarországon 10-ből 5 választó számít növekedő migrációs helyzetre.

A legkevesebben, de még mindig közel az emberek egyharmada van ezen az állásponton Kelet-Németországban (31 százalék), Bajorországban (32 százalék) Bulgáriában (33 százalék) és Romániában (35 százalék).

Még a legkevésbé pesszimista Csehországban is csak 25 százalék mondta azt, hogy csökkenni fog a migráció jövőbeni mértéke.

Összességében a V4 államok lakosainak 46 százaléka a bevándorlók számának növekedésére számít. Az aggodalom nem alaptalan: a líbiai miniszterelnök, Fájez esz-Szarrádzs hétfőn arról beszélt, hogy

800 ezer migráns indulhat el Líbiából Európa irányába,

amennyiben a nyugati államok nem állítják meg a líbiai főváros, Tripoli ellen nyomuló Halífa Haftár tábornokot és csapatait.