tóth gabi
Egyre nagyobb a feszültség a francia szigeten, miután a nacionalisták nyerték a regionális választásokat - a helyzet könnyen hasonló fordulatot vehet, mint a katalán válság.
A Franciaország és Olaszország között elhelyezkedő Korzikának saját nyelve van, évszázadok óta él bennük az önrendelkezés vágya, és a történelmük során rendszeresen szembekerültek a központi kormányzattal. Tavaly pedig a szeparatisták és az autonómiapártiak szövetsége örülhetett a választások végén, akik most valóra akarják váltani ígéreteiket.
Katalóniával ellentétben azonban Korzika nem akar független országgá válni: ők csak nagyobb önállóságot követelnek a francia kormánytól. Három fő céljuk van: hogy a francia kormány ismerje el a korzikai nyelvet, jogot akarnak kapni, hogy amnesztiában részesíthessék a politikai elítéltéket, és hogy ismerjék el a különleges korzikai lakhatási státuszt, amely a tömegturizmussal szemben védi a helyiek érdekeit.
A közel 330 ezer lakóval bíró sziget abban is különbözik Katalóniától, hogy jóval szegényebb, magas a munkanélküliség szintje, ezért a korzikaiak is tisztában vannak vele, hogy Franciaországon belül sokkal biztonságosabb az életük. Még a szeparatisták vezetői is azt vallják, hogy legfeljebb 10-15 év múlva lehet először teljes függetlenségi szándékokról beszélni – addig azonban a francia kormánynak teljesíteniük kell a követeléseiket, ha békét akarnak teremteni a szigeten.