kulcsár edina
Egy harmadik nemet is be kell vezetni a személyiségi jogi szabályozásban - döntött a német alkotmánybíróság. Az ítélet a mindennapi életet is felbolygathatja Németországban. Az interszexuálisoknak ugyanis külön nyilvános vécé vagy külön öltözõkabin is jár.
A karlsruhei testület egy interszexuális - sem nőként, sem férfiként meg nem határozható - ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes, vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét. Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a "negatív" meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki "pozitív" módon bejegyeztethesse nemét.
Az ember, aki miatt az új törvény megszületett, 27 éves és magát Vanjanak nevezi. A férfinak kinéző, de az irataiban nőként szereplő ember nincs egyedül a problémájával. Németországban a becslések szerint 160 ezer hasonló gondokkal küzdő ember él. Õk azok, akik a születésükkor férfi és a női nemi szervvel is rendelkeznek. Eddig ezekben az esetekben a szülők voltak jogosultak eldönteni, hogy gyermekük irataiba milyen nem szerepeljen - írja a Bild.
Wilhelm Achelpöhler német jogász elmondta a Bildnek, hogy a közeljövőben komoly változások várhatóak az élet szinte minden területén. Achelpöhler szerint minden olyan területen változás várható, ahol megkülönböztetéseket tesznek a nők és férfiak között. Így bevezethetik a harmadik nemet az útlevelek esetében is, de még a személyes levelezésben is.
Vagy kell egy új, egységes megszólítást találni, vagy a „Tisztelt Hölgyem/Uram” mellé harmadik jelzőt is be kell vezetni
– mondja az ügyész. De Achelpöhler továbbment, és azt állítja, hogy a nyilvános vécék és az öltözők esetében is vagy egy harmadik helyiséget kell kialakítani, vagy úgy kell megoldani egy helyiség használatát, hogy azt mindenki használhassa. Azt egyelőre senki sem tudja, hogy ezek a változtatások mennyibe kerülnek majd, de becslések is sok millió euróról szólnak.
Európában elsőként Németországban vezetik be ezt a szabályozást, eddig csak Új-Zélandon, Indiában, Nepálban és az Egyesült Államok néhány államában született ilyen határozat.