kulcsár edina
A Németországban menedékjogot kapó embereknek jogában áll a hazájukban maradt házastársukat és kiskorú gyermekeiket maguk után költöztetni családegyesítés címén.
A német külügyminisztérium megerősítette, hogy a bejrúti, az ammáni, az erbíli, az ankarai, az isztambuli és az izmiri német külképviseleteken 70 ezer kérelmet nyújtottak be iraki és szíriai emberek, hogy a már Németországban élő közeli rokonuk után utazhassanak és letelepedhessenek.
2015 eleje és 2017 közepe között a német külügy 102 ezer ember számára bocsátott ki vízumot családegyesítés címén.
Ha a tendencia folytatódik, akkor a hatóságok 2018 év végéig további 100-200 ezer új kérelemmel számolnak. A posztkommunista Die Linke párt politikusa, Ulla Jelpke kezelhető számról beszélt, ezért azt követelik, hogy a ne szigorítsák tovább az eljárásokat a német hatóságok - írja a welt.de.
A jelenlegi jogszabályok szerint a Németországban védelmet kapó menekültek maguk után költöztethetik a hazájukban maradt házastársukat és kiskorú gyermekeiket egyaránt. Sőt, a menedékjogot kapó fiatalkorúak is kérvényezhetik, hogy szüleikkel újra együtt élhessenek az új hazájukban. A korábbi – kereszténydemokratákból és szociáldemokratákból álló – nagykoalíció 2016 márciusában két évre viszont felfüggesztette azok számára a családegyesítés lehetőségét, akik csak részben jogosultak a menekültstátuszra. Az Angela Merkel és Horst Seehofer vezette CDU/CSU pártszövetség ezt a korlátozást a tervek szerint 2018 márciusa után is fenntartaná.
A CDU/CSU lehetséges koalíciós partnerei, a szabad demokraták és a zöldek egyaránt jelezték, hogy ezt nem tudják támogatni. A külügy statisztikája ebben az esetben csak a szír és iraki családtagok kérelmeiről szólt.
Azt nem közölték, hogy más országokból, összesen hányan várnak arra, hogy a rokonaik után költözhessenek Németországba.