tóth gabi
Október 1-je gyászos nap lehet a spanyol történelemben: a katalán kormány közölte, hogy aznap rendezik meg a függetlenségi népszavazást.
A katalán kormány biztos a győzelmében: a lakosság többsége ugyanis minél előbb elszakadna Spanyolországtól.
Katalóniában évtizedek óta lángol a függetlenségi vágy: a tartománynak saját nyelve és politikai berendezkedése van, és gazdasága is sokkal erősebb, mint a legtöbb spanyol régióé. Ennél fogva a katalán öntudat az évszázadok során nagyon megerősödött, magukat a többi tartomány fölé helyezték, és nehezen viselték, hogy a madridi centralista kormány nem így kezeli őket. A katalánok sosem voltak kivételezett helyzetben, és a fokozatosan erősödő nemzeti mozgalom pedig egyre gyakrabban emlegette, hogy Madrid kihasználja őket – amiben van is igazság. A pénzügyekben ugyanis nem határozhat önállóan a katalán vezetés, és az adók szintje magasabb, mint amennyi regionális támogatást kap a tartomány. Ezeknek köszönhetően pedig a katalán lakosságban gyökeret vert a függetlenedés gondolata.
A katalán kormányok már többször is népszavazásra akarták bocsátani a függetlenedés kérdését, de még sosem rendeztek referendumot. Nem véletlenül: a spanyol alkotmány tiltja a függetlenségi népszavazás egyoldalú kiírását – és a spanyol kormánynak esze ágában sincs hagyni az ország szétszakítását, és nem akarja elveszíteni gazdasági motorját.
Mariano Rajoy miniszterelnök már megígérte, hogy meg fogja akadályozni a referendumot, a legfelső bíróságot pedig arra kérték, érvénytelenítsen minden katalán lépést a témában. Ráadásul egy esetleges szakítás az EU-ban is komoly problémákat szülne: a tagállamok jelentős része nem ismerné el az egyoldalú függetlenedést, mivel sok országban problémát jelent a kiszakadni vágyó nemzetiségek ügye.