Így osztogatják a németek a vízumot a bevándorlók rokonainak

Folyamatosan nő a német hatóságok által kiadott családegyesítési vízumok száma. 2015 januárja és 2017 júniusa között a világ szinte minden részéről 230 ezren nyújtottak be erre az indokra hivatkozva vízumkérelmet a németekhez. A kérelmek többségét már Németországban élő szír és iraki bevándorlók családtagjai adták be, és az igénylők kb. fele meg is kapta a vízumot. Az utóbbi két évben egyébként megháromszorozódott a kibocsátott vízumok száma. 2015-ben még 24 ezer, 2016-ban már 48 ezer, míg az idénre jósolt szám elérheti a 72 ezret is.

A java azonban csak ezután jön!

A német Bild napilap birtokába került információk szerint 2018-ban minden eddigi rekordot megdönthetnek a migránsok családegyesítési törekvései. Jövőre ugyanis már az úgynevezett „oltalmazotti státuszban” lévők is kérvényezhetik családtagjaik beengedését. Oltalmazotti státuszban azok a menedékkérők vannak, akik nem kapták meg a menekült státuszt, de nem küldték haza őket, mivel a német bíróságok szerint fennáll a veszélye, hogy országukban súlyos sérelem éri őket. 2016 januárjában két évre felfüggesztették az oltalmazotti státuszban lévők családegyesítési jogát.

Ez 2018 márciusában lejár, ami jövő évre hatalmas menekülthullámot indíthat Németország felé!

A Bild munkatársai által látott papírokban az áll, hogy a német szövetségi kormány arra számít, hogy az elkövetkezendő években drámaian megnőhet a Szíriából érkező családtagok száma. A hivatalos dokumentumok szerint 2018-ban 390.000 szír fogalmazhatja meg családegyesítési igényét, vagyis ennyien kérhetik, hogy a Közel-Keleten maradt családtagjaikat szintén engedjék be Európába.

A német közvélemény többsége elutasítóan áll a kérdéshez. Egy friss, reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 58,3 százaléka elutasítja a Németországban történő családegyesítést, míg a válaszadók 41,7 százaléka egyetért vele. Ami biztos, hogy négy hét múlva választásokat tartanak Németországban, melyen az állampolgárok egyre több vitatott kérdésről fejezhetik majd ki a véleményüket. A választási kampány központjában természetesen továbbra is a migráció áll.

Ki kérheti a családegyesítést?

Ez a jog a genfi menekültügyi egyezmény alapján ugyan nem jár a menekülteknek, de a német alaptörvény lehetőséget ad a családegyesítésre. A szülőkből vagy házastársakból és gyerekekből álló magcsalád egyesítését lehet kérelmezni. Kérdés, hogy egy menekült után átlagosan hány családtag érkezhet. A Német Szövetségi Menekültügyi és Migrációért Felelős Hivatal (BAMF) elemzésében 0,9-1,2 közötti szorzóval számolt, amit a német közvélemény hitetlenkedve fogad. A német alkotmányban egyébként 1987 óta szerepel a család és a házasság védelmében alkotott családegyesítési jog, mely sok tekintetben lazább és engedékenyebb a többi európai ország törvényénél.