KÜLFÖLD
Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az õsi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékû genetikai kutatása.
A közel-kelet lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek - írta a BBC hírportálja.
A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez. „A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók” - mondta Eva-Maria Geigl, a kutatás vezetője.
Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban. Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten.
A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak. Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek.
Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században. Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.
Ripost hírek
