tóth gabi
Szerdán tartják az etnikailag sokszínû Hollandiában a választásokat - és a bevándorlók is beleszólnak az eredményekbe.
Az egyik legkeményebb iszlám- és migránsellenes politikát ma Európában a holland Szabadságpárt jelöltje, Geert Wilders vallja. Hollandiában március 15-én tartják a választásokat – és ezúttal a nagyszámú bevándorló közösségek is az urnákhoz járulnak. Többségük pedig Wildersre adja le a voksát.
Egy közel 40 éve Hollandiában élő suriname-i, Sharda Ramdihal arról mesélt, hogy egy szülinapi buliban vagy 50 ismerőse mondta azt, hogy Wildersre szavaz – és mind első vagy másodgenerációs betelepülők. A hágai Transvaal negyedben üzemelteti éttermét török és marokkói kávézótulajdonosok és borbélyok körében. A többségük pedig egyet ért a nővel.
„A legtöbb új migráns nem beszéli a nyelvet, és nem is akarnak beilleszkedni. Én 13 évesen érkeztem ide, és hamar integrálódtam. Másoknak is ezt kéne tenniük!”
Shashi Rampoor antropológus szerint a közel 350 ezres holland suriname-i közösségben erősen él az a kép, hogy ők megdolgoztak az elfogadtatásukért, és hasznos részei a társadalomnak. Most azonban a migránsok csak problémát okoznak, de semmit nem tesznek azért, hogy pozitívan gondolkodjanak róluk. Ez pedig a már itt élő bevándorlók megítélést is rontja: azonosítják őket a frissen érkezettekkel, hiába fizetnek adót és dolgoznak nap mint nap Hollandiáért.
Wilders viszont megakadályozná azt, hogy a friss migránsok miatt ellenségesek legyenek velük a hollandok. A nacionalista politikus még Twitterén is figyelt arra, hogy a Hollandiában élő kisebbségek hagyományos ünnepeiről megemlékezzen – ezzel is jelezve, hogy a beilleszkedőket nem akarja kitelepíteni.