kulcsár edina
Duisburg-Marxlohban 20500-an élnek, közülük csak minden második embernek van német útlevele.
A Bild című német napilap utánajárt, hogy mi az igaz abból a rengeteg rémisztő hírből, ami Duisburg-Marxlohból kap szárnyra. A történet egy 82 éves helyi lakossal kezdődik, aki már 50 éve ugyanabban a lakásban lakik, és 45 évig volt saját péksége. Az idős hölgy száját egyetlen rossz szó sem hagyja el a környékről, mert mint mondja, ez az ő otthona. Maas asszony azt meséli, hogy a hetvenes évekre tehető Marxloh aranykora. Ekkor még prémkereskedések és hentes üzletek sorakoztak az utcákon. Aztán jött a nagy törés, majd tíz évvel ezelőtt a törökök vették át a régi német kereskedők helyét.
Pár négyzetkilométeren belül 51 menyasszonyi ruhabolt található, állítólag idejárnak egész Németországból, Hollandiából és Belgiumból is vásárolni az esküvőjükre készülő fiatal nők. Szombatonként méregdrága luxusautók állnak az üzletek előtt. Az egyik bolt török tulajdonosa azt állítja, hogy nincs még egy olyan városrész, ami nagyon mélyről úgy felemelkedett volna, mint Marxloh. Az ő vásárlói köre egyébként 90 százalékban törökökből áll. Ez talán nem is csoda, hiszen a németek még mindig nem mernek a környékre költözni. A kialakult imázson azonban nem nagyon segít, hogy
a templomok helyett mecsetek épülnek, és a helyi plébános már nem is emlékszik arra, hogy mikor volt utoljára keresztény esküvő a városrészben.
Angela Merkel 2015-ös látogatása előtt az Államvédelmi Hivatal figyelmeztette a kancellár stábját, hogy a Marxlohból lassan no-go zóna lesz. Nem javít a helyzeten az a hatezer mély szegény román és bolgár sem, akik a düledező házakban illegálisan húzza meg magát. A város polgármestere azt állítja, hogy inkább fogadna be dupla annyi szír menekültet, csak néhány kelet-európaitól szabadulhasson meg. Ennek ellenére a lapnak nyilatkozó 82 éves hölgy és a török üzlet tulajdonos is azt mondja, hogy nem félnek. Szerintük sokat javult a helyzet az elmúlt évekhez képest, de a no-go zónás címke ráragadt a városrészre.
Az is tény, hogy minden harmadik ember szociális segélyből él a környéken.