KÜLFÖLD
Alig 10 nappal a Berlint ér terrortámadást után már arról szól a vita Németországban, hogy miként tudná az állam megvédeni az embereket egy újabb iszlamista merénylettõl.
Minden pártnak megvan az elképzelése hogyan lehetne Németországot biztonságosabbá tenni. Vannak, akik radikálisabb, és vannak, akik enyhébb módszerek bevezetését javasolják. Abban talán a kormányon lévő koalíciós pártok egyetértenek, hogy a titkosszolgálatok által veszélyesnek minősített embereket kitoloncolási őrizetbe kell venni, esélyt sem adva arra, hogy a hatóságok szeme elől eltűnhessenek. Jelenleg mintegy ötszáz veszélyesnek titulált ember szerepel a rendvédelmi hatóságok listáján.
„Biztonság a szabadságunkért”
A kormánykoalíció kisebbik frakciója, a CSU úgy látja, hogy az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a fiatal, gyakran kiskorú terroristák is igen komoly veszélyt jelentenek Németországra nézve - írja a bild.de. Ezért a CSU a „Biztonság a szabadságunkért” nevű dokumentumcsomaggal áll majd a belügyminiszter elé. Ebben az szerepel például, hogy a 18 és 21 éves személyekre a továbbiakban ne a kiskorúakra, hanem a nagykorúakra vonatkozó törvények vonatkozzanak. A javaslatcsomag jelmondata:
Aki hazánkat fenyegeti, az elveszíti a vendégszeretetünket.
A német belügyminiszter akár már januárban bevezetheti a szigorító intézkedéseket. A sajtó pedig már találgatja is, hogy milyen módosításokról van szó. A korábban már említett veszélyes személyeket akár elektronikus nyomkövető rendszer segítségével is megfigyelhetnék, sőt a radikálisnak tartott mecseteket is szigorúbb megfigyelés alá helyeznék.
Emellett tranzitzónát állítanának fel a határokon, ezt követően csak azok a bevándorlók léphetnének be az országba, akiknek személyazonosságát egyértelműen sikerült azonosítani.
Ez utóbbi javaslatot a kormánykoalíció baloldali tagja, az SPD még nem biztos, hogy támogatja.
A bevásárlóközpontokba és rendezvényközpontokba több kamerát szerelnének fel, sőt a rendőröknek kötelezően testre rögzíthető kamerát kellene viselniük. Szintén változtatnának azon a jelenleg is hatályos rendeleten, hogy egy elutasított menekülkérelmű migránst csupán négy napig lehessen a repülőtéren fogva tartani. Jelenleg ennyi idő áll a hatóságok rendelkezésére, hogy előkészítsék a kitoloncolási procedúrát. Ez egyébként általában kevésnek bizonyul. A javaslat szerint legalább egy hónapra kellene emelni a négy napos határt.
Lenne olyan kezdeményezés is, ami az egész Európai Uniót érintené. E szerint az EU-tagállamaiba minden be- és kiutazó személytől ujjlenyomatot vennének, fotót készítenének róluk és az adatait központilag rögzítenék. Ezeket az intézkedéseket vezette be az Egyesült Államok is egyébként a szeptember 11-ei terrortámadást követően.
Ripost hírek
