KÜLFÖLD
Sokan nem értették, hogy miért a Marsra küldtek önjáró robotokat, és miért nem a Vénuszra! De így is számos érdekes felfedezést tettek a tudósok...
A Vénusz környezetére ma már véletlenül sem illik az emberbarát jelző: szinte egy csepp víz sincs a bolygó felszínén, ellenben a légkör többsége széndioxidból áll, és az átlaghőmérséklet 460 fok környékén mozog. Egykor viszont akár emberek is élhettek volna a bolygón a NASA tudósai szerint.
A kutatók klímamodellek segítségével számolták ki, hogy kezdetben a Vénuszon volt egy sekély óceán, valamint az emberi életre alkalmas hőmérséklet – közel kétmilliárd éven keresztül.
A légkör kilencvenszer vastagabb, mint a Földön. A kutatók szerint ez a két bolygó különböző forgási sebessége miatt alakulhatott ki így. Ennek köszönhetően egy nap a Vénuszon 117 földi nappal egyenlő, mivel a Vénusz jóval lassabban forog a tengelye körül. Egykor azonban a bolygó légköre a mai Földére hasonlított.
A NASA már az 1980-as években bizonyítékokat talált arra, hogy a Vénuszon valaha volt óceán.
A bolygó közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ennél fogva pedig jóval több napsütés is éri. Ennek hatására az óceán vize elpárolgott, a vízmolekulák hidrogénre és oxigénre bomlottak az ultraviola sugárzás hatására, a hidrogén pedig az űrbe szökött.
Miután nem maradt víz a felszínen, a széndioxid beépült a légkörbe, beindult az üvegházhatású gázok termelése – és így született meg a mai, elviselhetetlenül perzselő hőség a Vénuszon.
Ripost hírek
