
Az AI elárulja a részleteket, ez áll a pólósok sikerei mögött
Dobogóra állhatott a magyar vízilabda-válogatott a szingapúri világbajnokságon, ahol mind a férfi, mind a női csapat ezüstéremmel zárta a tornát.
Ahogy a magyar vízilabda-válogatott folyamatosan fejlődik és a csúcsra tör, úgy dolgozik az E.ON is a jövő megoldásain. A Tengr.ai nevű magyar fejlesztőcsapattal közös projektje keretében arra tanítja a mesterséges intelligenciát, hogy a vízilabda játékot még pontosabban és hitelesebben ábrázolja. Az AI által gyűjtött adatok nemcsak pontosabbá teszik a sportág online megjelenését, de rávilágítanak a sikerek mögötti elképesztő munkára is.

Az AI felfedte, hogy az utóbbi 11 évben a férfi és női válogatottban hozzávetőlegesen 90-150 különböző játékos kaphatott lehetőséget arra, hogy a bővebb kerethez tartozzon, vagy akár hivatalos mérkőzésen is szerepeljen – biztosítva a magyar vízilabda folyamatos utánpótlását és erejét. Az is kiderült, hogy nagyjából 45-75 különböző szakember gondoskodhatott arról, hogy a játékosok a legjobb formában legyenek, a fizioterapeutáktól kezdve az edzőkig, orvosokig – igazi csapatmunka zajlott a medencén kívül is.
Az AI kiemelt két játékost is: a 2025-ös vb aktuális keretében Vámos Márton a legtöbb válogatott mérkőzéssel (291) büszkélkedhet, hosszú pályafutása és kiemelkedő stabilitása valóban inspiráló. A női csapatban pedig a 2025-ös vb-n Keszthelyi Ritát választották a torna legértékesebb játékosának (MVP. Ez az elismerés kivételes egyéni teljesítményét mutatja, ráadásul Keszthelyi tizedik világbajnokságán szerepelt, ami egy hihetetlenül hosszú és sikeres karriert jelez.)
Az AI az E.ON energetikai szakértelmével kiegészülve kiszámolta: egy modern, átlagos méretű magyar vízilabda csarnok havi áramfogyasztása 100 000 és 200 000 kWh között mozoghat, ami éves szinten 1,2 millió és 2,4 millió kWh közötti értéket jelenthet. Ez jól szemlélteti, milyen jelentősége van az energiamegoldásoknak és az áramhálózatnak a sportban is.






