Óriási változás a magyar focibajnokságban

Megfordult egy évek óta tapasztalt trend: rég nem fordult elő az NB I-ben, hogy a tucatnyiból csak három kispadon ül külföldi fociedző. Olyan kluboknál – köztük az egyaránt kupainduló Fehérváron és Honvédnál – is magyar szakvezetőt bíztak meg, ahol mostanáig jobban bíztak a külföldiekben.

Miközben például a korábbi szövetségi kapitány, két-kétszeres bajnok és kupagyőztes Pintér Attila immár két éve nem edzősködik, a fiatalabb generáció sikereinek is köszönhetően egyre több NB I-es csapatnál bíznak meg magyar trénereket. Már csak a zalaegerszegi kispad betöltése kérdéses, de oda is fiatal magyar edzőt ígér a tulajdonos.

Így jelen állás szerint a bajnok FTC ukrán sikeredzője, Szerhij Rebrov, az Újpestet a kieséstől megmentő szerb Predrag Rogan, és az MTK-t a másodosztályból feljuttató német Michael Boris már kivételnek számít.

Új magyar futballkultúrát építenek

Ez a folyamat alátámasztja a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) edzőképzésének igazgatóhelyettese, Sisa Tibor szavait:

„A labdarúgásunkat a magyar tradíciók felhasználásával, további kidolgozásával érdemes fejleszteni. A sok-sok évnyi külföldről behozott elmélet, módszertan megmutatta, hogy nem a másolás a megoldás, hanem a saját utunkon kell haladnunk. Természetesen, ami segíti, építi a munkánkat, azt be kell építeni, ezért nagyon fontos, hogy felhasználjuk a külföldi tudást, tapasztalatot”

– idézte a szakembert nemrég az MLSZ honlapja.

A minap a szövetség új sportigazgatója, Barczi Róbert is kiemelte:

„Kulcsfontosságú feladatnak tekintjük, hogy egy új futballkultúrát teremtsünk.”

Mindennek megfelelően az NB I-es szakvezetők túlnyomó többsége immár magyar. Igaz, az Európa-liga selejtezőire készülő csapataink közül Felcsúton például a felvidéki Hornyák Zsolt dolgozik, míg a Honvéd élére kinevezett Bódog Tamás játékosként majd pályaedzőként közel két évtizeden át a német Bundesligában szedett magára tudást (olyan szaktekintélyek mellett, mint például a Liverpoollal immár BL-győztes Jürgen Klopp és az AC Milanhoz tartó Ralf Rangnick).

Az újonc Budafokot meglepetésre az NB I-be vezető egykori válogatott védőnk, Csizmadia Csaba pedig erdélyi magyar.

Érvek a magyar edzők mellett:

• ismerik a honi viszonyokat, az ellenfeleket, a játékosokat;
• sokuknak van játékosként vagy edzőként külföldi tapasztalatuk;
• nagyobb biztonsággal követhető vissza a korábbi munkásságuk;
• kevesebb nyelvi akadály és kulturális távolság az öltözőben.

Mindenesetre Bódog és Csizmadia, valamint a Mezőkövesddel összességében remek szezont záró Kuttor Attila, a Zete menetelése után a Mol Fehérvárhoz átcsábított Márton Gábor, a Diósgyőrt vezető Feczkó Tamás, és a Paksot benntartó Osztermájer Gábor is az új magyar edzőgeneráció képviselője. Többük – idesorolva a Honvédot beugróként kupagyőzelemre vezető Pisont Istvánt is – a külföldi edzők felsülése (lásd alábbi keretes írásunkat!) miatt kapott lehetőséget, de javarészt élt is vele.

„A szakmai stábbal mi is fontos feladatunknak tartjuk, hogy a magyar edzők renoméját visszaállítsuk az előző évtizedek szintjére. Ez a kupadöntő egy nagy lépés efelé”

- nyilatkozta Kuttor még azelőtt, hogy csapata a Puskás Arénában összecsapott (és alulmaradt) volna a Magyar Kupáért a Pisont vezette Honvéddal.

Egészen eddig, 2013 óta csak külföldi edzők nyerték meg a trófeát.

A 2019/20-as szezonban menesztett külföldi edzők:

Fernando Fernández (spanyol) – Diósgyőr, az 5. forduló után; Miriuta László (román-magyar) – Kisvárda, a 8. forduló után; Szivics Tomiszláv (szerb-magyar) – Paks, a 11. forduló után; Marko Nikolics (szerb) – Fehérvár, a 13. forduló után; Giuseppe Sannino (olasz) – Honvéd, a 25. forduló után; Nebojsa Vignjevics (szerb) – Újpest, a 26. forduló után; Joan Carrillo (spanyol) – Fehérvár, a szezon végén.